Folia historica 23/2
Makai Agnes: Horthy Miklós kitüntetései a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában
A kereszt az 1757-ben alapított érdemrend - külalak szerint két nagy csoportra osztható példányai közül a korábbi típushoz tartozik. Ezt igazolja a szárak ívelése, a kereszt fíligránsága, a jellegzetes vonaldíszes, háromkaréjos fül. A darab láthatóan több javításon esett át. A középmezöt, amelyen a felirat csillaga valószínűleg eredetileg fönt helyezkedett cl, elfordították. A hosszú szalagtartót is később szerelték rá. A kereszt - a szalagtartót leszámítva - teljesen megegyezik a Hadtörténeti Múzeum 8967/É leltári számú Mária Terézia Rendjével, amelyet a múzeumi dokumentáció gr. Vécsey Ágost /1776-1857/ lovassági tábornok személyéhez kapcsolt. Vécsey a napóleoni háborúk idején, 1805-ben kapta a kitüntetést. Az egyezés valószínűsíti, hogy Horthy keresztje is legkésőbb ezidőtájt készülhetett, s alátámasztja azt, az egyébiránt ismert gyakorlatot, hogy mivel a Mária Terézia Katonai Rend keresztjeit - a legtöbb magas rangú kitüntetéshez hasonlóan -, élettartamra adományozták, a rendi kancelláriára a kitüntetett halála után visszaszármaztatott kereszteket-javítás után - újból és újból kiadták. Anyaga: arany, zománc. Mérete: 29 mm átm. Ltsz.: 17.C/994-2. 2. A Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztje Az eredeti, arany példány mellett egy másik, nem nemesfém kereszt is szerepelt az anyagban, egy úgynevezett viseleti példány. Formailag a Mária Terézia rcndjelvényck késői típusához sorolható, amelyre a jellegzetes hullámvonallal lezárt keresztszár a legjellemzőbb. Zománca sérült. Füle teljesen más, mint a régi kereszteké. Vaclav Meficka: Orden und Ehrenzeichen der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Wien-Miinchcn, 1974. с. könyvében (57. о. 5/b. kép. ) nagyságban és formában megegyező, bár arany lovagkercsztct közöl, amelyet 1917-1930 közöttre keltez. Ez az időköz - amelybe Horthy avatása is esik - valószínűsíti, hogy ő is ezidőtájt szerezte be a bécsi Rothe cégtől viseleti példányát. 1 7 Anyaga: aranyozott bronz, zománc. Mérete: 34x31 mm. Ltsz.: 17.C/994-3. 3. A magyar királyi Szent István Rend nagykeresztjének csillaga Nyolcágú, áttört ezüst csillag, előlapjának kör alakú közeppajzsán ezüst gyöngysorszegélyes zöld zománc tölgykoszorú övezi a vörös mezőben zöld hármashalmon nyugvó, nyitott koronából kinövő fehér kettöskcrcsztet. A kereszt két oldalán arany M. és T betű az alapító névjelét jelenti. Hátlapján rombusz alakú „FR" mesterjel és ezüstjei, a tűn ugyanilyen mesterjel mellett egy nagyobb és egy kisebb, kopott, téglalap alakú „C.F.ROTHE" beütés és két „A" betű - a bécsi készítés jele - látható. A csillag az eredeti nyolcszögü, „ROTHE NEFFE WIEN" jelzésű, arannyal díszített piros papíranyagú dobozban maradt ránk. Az 1764-ben Mária Terézia alapította rendre, a Habsburg-birodalom, illetve az OsztrákMagyar Monarchia legelőkelőbb polgári jellegű érdemrendjére a Monarchia felbomlása után a Magyar Királyság igényt tartott. így az irattár s más anyagok — például rendjelek - Bécsből, bár nem hiánytalanul - Budapestre kerültek. A rend tehát nem szűnt meg, csak adományozása szünetelt. 1938-ban - alapszabály-módosítás következtében - újból az „élő" adományozható magyar rendjelek közé iktatták. A módosítás arra épült, hogy amíg az ország törvényei szerint a királyi hatalomba foglalt jogokat a kormányzó gyakorolja, a Szent István 91
