Folia historica 23/2
Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez
Szoleczky Emese A huszti vár ábrázolás-történetéhez* ,, Honfiúi kötelesség, mindazt, ami hazánk múltjára vonatkozólag - bár a legparányibb képben is fennmaradt gyűjteni, és legalább szellemileg az utókornak mintegy történelmi kalauzul átadni. " Bubics Zsigmond Az építészeti maradványok számbavétele, az írott kútfők elemzése mellett a kutatás pótolhatatlan, nélkülözhetetlen forrásai a várakról egykoron készült látképek és alaprajzok.- Az általuk hordozott képi információ - természetesen a régészeti-topográfiai ismeretekkel egybevetve - nemcsak illusztratív jelleggel bír, hanem alapvető támasza lehet az erődítmény építészettörténeti korszakolásának is. Az alábbiakban megkísérlem e forráscsoportot egyetlen erősség, a huszti vár tekintetében a kezdetektől 1945-ig áttekinteni és közreadni. Itt jegyzem meg, hogy bár ezen ikonográfia összeállításakor teljességre törekedtem, ez aligha sikerülhetett: különösen a XX. századi sokszorosított anyag, külföldi-, illetve magángyűjteményekben lappangó ábrázolások még bőven okozhatnak e téren meglepetéseket. A huszti erősséggel, Máramaros megye múltjával eddig foglalkozó helytörténész-kutatók, lelkes lokálpatrióták - noha lehetőség szerint szorgalmazták valamilyen képanyag bemutatását is - túlnyomórészt elhanyagolták a hitelesség kérdésének vizsgálatát. Ezt a hiányosságot most megkísérlem pótolni. - írásom alapvetően nem művészettörténeti jellegű értékelés. Tudjuk: kevés, művészi tekintetben kiemelkedő alkotás készült Husztról. Ezért helyrajzi értékű, esztétikailag alacsonyabb kvalitású dokumentumokat is számba vettem; olyanokat, amelyek alig felelnek meg a látkép műfaji követelményeinek, mindazonáltal kiváltképpen a XIX. századi anyagban - segítségükkel kitűnően megfigyelhető, mennyire más és más felfogásban közvetítették élményeiket a már romos állapotú várat felkereső művészek a nagyközönségnek. Az egyik legfontosabb kompozicionális elem, a természetes felvételi pont1 változása is jól nyomon követhető a látképeken. A XVIII. századtól egyre alacsonyabbra kerül, utólag pontosan meghatározható helyen fekszik. Az ostromművek jelentőségének megszűnésével, a XIX. századi ábrázolásoknál már külön hangsúlyt kap ember és természet, táj, vár és település viszonya. A város és a hegyen magasodó vár az ún. huszti kapu"' környékéről nyújtja a legkedvezőbb, legmonumentálisabb képet. Innen jól érvényesül a táj, jól látható az egyes településelemek - elsősorban a templomok - fekvése és formája. Kétségtelen, hogy a vár egyes épületei a nagyobb távolságok miatt kevésbé látszanak, viszont az ország szíve felől, a Tisza vonalát követve érkező erről a pontról kapta az első, nyilván döntő benyomást a bemutatandó környékről. Az egyes dokumentumokat keletkezésük időrendjében részletesen ismertetem. Lehetőség szerint a szerző, a cím, a keletkezés vélhető vagy pontos dátuma, a lelőhely és jelzet, a készítés technikája, a méret minden darabnál szerepel. Szükségesnek tartom az ábrázolásokat kísérő-magyarázó szöveges rész betűhív közlését is, hiszen ezek pontossága, részletessége sok mindent elárul a szerző személyiségéről, technikai adottságairól és szellemi képességeiről. Sok esetben ezen áttételes információkon túl konkrét életrajzi adalékokkal nem is rendelkezünk. 5
