Folia historica 23/2

Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez

zolja." Az utazások során festett viselet- és tájképek egy részéről a művész akvatintákat készített, s ezek 1821-ben nem Rainer főherceg, hanem Csaplovics János szövegével jelentek meg: CSAPLOVITS, Johann: Ethnographischer Text zu 33 in Kupfer gestochenen Zeichnungen der Nationaltrachten und Ansichten Ungarns, Siebenbürgens und der Bukovina von Franz Jaschke. Wien, 1822. Másik, nyomtatásban megjelent müve: JASCHKE, Franz: Nationaltrachten und Ansichten von Ungarn, Croatien, Slawonien, den Banat, Siebenbürgen und der Bukowina. Nach der Natur gezeichnet und gestochen. Wien, 1821.- ROZSA György: Adatok Franz Jaschke tájképfestői működéséhez, [továbbiakban: Adato

k] In: Zádor Anna-Szabolcsi Hedvig (szerk.): Művészet és felvilágosodás. Bp., 1978. 443-464. p. Hiv. г.: 443, 446. p.; G. К. NAGLER: Neues allgemeines Kiinstler-Lexikon. Lipcse, é.n. 7. к. 260. p. - Rainer főherceg Husztra vonatkozó feljegyzései: Österreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung, Cod. Ser. N. 1998. fol. 289-290. 64 A 20 lapos gyűjtemény az „Ansichten aus Österreich-Ungarn címet viseli. Túlnyomórészt 61,5x42,2 cm méretűek, gouache, majdnem kivétel nélkül 1810-ből. - SCHEIBER Mária: Franz Jaschke pest-budai látképei, [továbbiakban: SCHEIBER] In: Művészettörténeti Értesítő 1961. 196-202. p. Hiv. г.: 196. p. 65 A huszti festmény hangulatilag Jaschke Cseszneket, Sirokot, Fraknót ábrázoló gouacheaival rokonítható, míg azonban ezeket a hegy aljából, távolságtartással festette le, a huszti felvételi pontja egyedülálló e sorozatban. - Az említett képeket ld. fekete-fehér reprodukcióban: Adatok. 66 Megjegyzendő, hogy Jaschke Máramaros több helyszínét is megörökítette ebben a sorozatban: No./fol. 45: Bergwerke Ohnweit Borcha; No./fol. 46: Huszt; no./fol. 47. Pietros; No./fol. Ronaszek Salzbergwerk. - Felsorolja: SCHEIBER 202. p. - A rónaszéki rajz megjelent a Nationaltrachtcn-sorozatban. Színezett és színezetlcn példánya fellelhető a MTKCs-ban. 67 Vámossy Mihály (1827 Máramarossziget - ?) 1854-től a budapesti ref. főgimnázium tanára. Rendszeresen publikált a Pesti Naplóban, Vasárnapi Újságban és gazdasági folyóiratokban. - SZINNYEI: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1911. XIV. к. 830-831. col. 68 VÁMOSSY Mihály: A huszti-vár és környéke. In: Vasárnapi Újság III. évf. 7. sz. 1856. febr. 17. 57-58. p.; felhasználja JANOTA, Ludovit: Slovenske hrady. I—

III. к. Bratislava, 1935. [továbbiakban: JANOTA] I. к. 287. p.; Müemlékv. 161. p. 69 HUNFALVY János: Magyarország és Erdély képekben. 1-2. k. Darmstadt, 1856—60. Magyarul és németül is megjelent egyidőben. - A huszti rajzot felhasználja JANOTA I. k. 288. p. 70 ROHBOCK, Ludwig (1820 к. - 1880 к.): német tájképrajzoló. Nürnbergben acélmetszeteket készített és rézkarcokat. Célzottan e kötet illusztrálására érkezett Magyarországra. 71 Vasárnapi Újság IX. évf. 5. sz. 41. p. Az ábrázolást közli DESCHMANN 163. p. (243. kép); Műcmlékv. 160. p.; rosszabb minőségben felhasználja JANOTA: I. k. 286. p. 72 Ezen a litográfián még megfigyelhető a templom négyfiatornyos, erkélyes megoldása. A Lám Sándor-akvarellek esetében már más toronyszerkezettel találkozunk. P. SZATHMARY Károly szerint „Hegyes tornya köréből a négy kis fiók csak 1861-ben távolíttatott cl." A mai, bádogból készült tető- és fedélszerkezet az épület legújabbkori renoválásának eredménye, nem utal a korábbi, karcsúbb-nyújtottabb formák továbbélésére. (Id. a 23. jegyzetet) 73 A leírt ábrázoláson kívül: Lám Sándor: A református és a katolikus templom. Akvarell, 1862. MNM MTKCs; uő: Huszt. A református erődtemplom. Akvarell, 1862. MNM 48