Folia historica 23/2

Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez

háborúk pusztításai miatt gyakran veszélyeztetett látképet - amely a kortárs számára a lokálpatrióta büszkeség tárgya, a mai kutató számára pedig felbecsülhetetlen forrás megsokszorozta, ezzel megmentette, terjesztette és népszerűsítette. Viszont éppen a sokszorosítás hátrányt is rejtett magában. Míg a városi tanács megbízásából vagy uralkodók számára készített rajz rendszerint helyben maradt, s azt bárki azonnal ellenőrizhette az eredetivel való összevetés révén, addig a sok példányban kinyomtatott fa- vagy rézmetszet messze földre eljutott, olyanokhoz is, akik az eredeti tájat vagy várost sohasem látták, s akik számára az ellenőrzés megoldhatatlan feladat volt, bár kívánalma rendszerint fel sem merült. A grafikai úton sokszorosított vedutákkal szemben a hitelesség igénye lényegesen alacsonyabb, főleg azokkal a területekkel kapcsolatban, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetőek. Másrészt a sokszorosító művész gyakran rontott az eredeti felvételi rajzon, hisz a sokszorosításnak nem kellett feltétlenül a helyszínen, az ábrázolt városban történnie." (ROZSA 10. p.) 13 RÓZSA 11. p. 14 Bécs, HHStA AA Hung. 137. Konv. B. 1600. II. fol. 57-59. - Ezúton is köszönetet mondok Fazekas Istvánnak, a Magyar Országos Levéltár bécsi delegátusának, hogy felhívta figyelmemet az ábrázolásra. 15 A huszti vár régészeti feltárása késik. 1990 körül megtörténtek rá az előkészületek, az alsóvár kapuja környékét megkutatták, majd a munka abbamaradt. Itt jegyzem meg, hogy a növénytakaró leirtása, majd a terület sorsára hagyása révén az addig jól áttekinthető romokat ma teljesen belepte a bokrok és fák kusza hálója, mely a következő néhány év alatt ízekre szedheti szét a romjaiban is impozáns erősséget. - A felmérésről készült szintvonalas tervrajz másolatban fellelhető KÖH Tervtár. Forrása: Ukranszkij Szpecialnij Resztavracionnij Praektnij Insztitut, Lvov, Pg. Bosszaegyennyija 3/a. 16 EPERJESY Kálmán: A bécsi Hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929. [továbbiakban: EPERJESY], 2313. sz. - A térkép másolatban fellelhető: Hadtörténelmi Térképtár G I. h. 3363. - E térképet másolta Várnai Dezső 1939-ben. In: KÖH Tervtár К 2728, К 2740. 1909-ben a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Hollenzer László is megörökítette e rajzot, melynek 50x60-as üvegnegatívja a KÖH Fotótárában ma is fellelhető. Az erről szóló jelentést ld. FORSTER Gyula (szerk.): Magyarország műemlékei. Bp., 1913. 3. к. 280. p.: „Lényegesen gyarapodott a felvételek gyűjteménye az által, hogy a megelőző tárgyalások után a cs. és kir. hadügyminisztérium megkezdette a bécsi katonai műszaki levéltárban őrzött régi magyar várfelvételek sorozatos megküldését lemásolás czéljából. Az 1909. évben a következő várak küldettek meg [19 várat sorol fel, köztük Husztot], Mindezekről kellő nagyságú fényképmásolatok készültek." - Ugyanezt a Várnai-rajzot közli továbbá: DESCHMANN Alajos: Kárpátalja műemlékei. Bp., 1990. [továbbiakban: DESCHMANN] Hiv. г.: 166.p.; DESCHMANN Alajos: Huszt vára - a máramarosi sóbányák őre. In: Műemlékvédelem 1991/3. sz. 156-164. p. [továbbiakban: Műemlékv

.] Hiv. г.: 159. p. 17 Hátoldalon - körülvágás miatt hiányosan ez olvasható: „In Hungarn zu den brief de A 1713 so lig in Expedisa mense Juny hoc anno No. 21." 18 1 rajnai öl = 1,882 m - BOGDAN István: Magyarországi hossz- és földmértékek 16011874. Bp., 1990. [továbbiakban: BOGDÁN] Hiv. г.: 186. p. 19 MOL U et С fasc. 220. No. 22. - A huszti uradalomhoz tartozó koronavárosok mindegyikét megörökítette hasonló módon. Közli: Műemlékv. 156-157. p. 20 Ld. az alábbiakban Lám Sándor akvarelljeit. - A templom ma is fallal övezett. Megerősítését a szász telepesek megjelenésével, illetve a török támadásokkal hozzák kapcsolatba, valószínűleg az erdélyi székely és szász példák révén. A Káta nemzetség csaholyi 44