Folia historica 23/2
Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez
logezred 2. zászlóaljával, amelyet szics-gárdisták támogattak s 15-16 óra tájban harcolva „harangzúgás és fegyverropogás közepette" 12: 1 foglalták el Husztot. 12 6 Innen a 14. kerékpáros zászlóalj még az éjszaka Técsöig tört előre, majd az ezeréves határig és a Felső-Tisza mentén 320 km-es szakaszon teljesítettek határvédelmi feladatokat. A Beregszászon sebtében kiképzett 24. határvadász-újoncok eskütételére a bevetés miatt ott már nem jutott idő. Ezért április 3-án ünnepélyes körülmények közt, a huszti vár egykori nagyobbik díszszemleterén, a Palota tövében, a Névtelen-, Ferdinánd- és Bubnói-bástyák által határolt területen tették le a fogadalmat, úgy, hogy a tűzkeresztségen addigra már átestek. A több csoportban zajlott eskütételről a zászlóalj parancsnoka készített felvételeket. Eszerint a Névtelen-bástya falán - melynek oldalára felerősítették a kormányzó keretezett képét - helyezkedett el a tisztikar, innen vezényelték az ünnepséget. A Palota falán egy magyar katona lengeti a nemzeti trikolort, a másik egy falcsonk tetején ül kezében a zászlóval. A teret, közép felé nézve felsorakozva, szinte teljes egészében betöltik a honvédek. - Ugyanezt a látványt hátrábbról, a Ferdinánd-bástya falának belekomponálásával még egyszer megörökítették. - Az eskü méltatása a dandár lelkésze által a vár másik végében, a felsővár bejárata előtt elterülő kis díszszemletéren történt, ahova több tábori tüzérségi eszközt is felvontattak. - A képsorozat katona-lírai eleme az a felvétel, amely az Emberfő-bástyára kihelyezett géppuskásokat mutatja. A kép hátterében - amerre a katonák is tekintenek - a huszti kapu, a zászlóalj harcainak színtere látszik: balról a Tisza, jobbról a Nagyág és Huszt városa. * * * Rácz István okleveles építészmérnök: A huszti Rákóczi vár alaprajza, 1943. n l - KÖH Tervtár К 482. - Tusrajz. - 290* 10 mm. Felirata: „A huszti Rákóczi vár alaprajza" Jelezve a rajz jobb alsó sarkában, szignó + bélyegzőlenyomat. - M 1:1000. - A vár külső falainak méretezett, kiszerkesztett rajza. * * * Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a huszti vár ikonográfiái szempontból részint rendhagyó, részint jellemző példa váraink ábrázolása tekintetében. A XVI-XVIII. században a közismert sorozatokban - az átlagtól eltérően - nem találkozhattunk ábrázolásaival. Csupán hadmérnökök készítettek róla állapotfelméréshez, modernizáláshoz rajzokat. 1766-os leégését, pusztulását követően teljesen elvesztette katonai jelentőségét. Ettől kezdve híven példázza a magyar várak sorsát. A Kárpát-medence északi peremén álló hegyi határvárat romvárként a literatúra és a képzőművészet fedezte fel magának, s а XIX. század hasznosan mulattató képes újságjaiban metszeteken, akvarelleken a hazai tájak megismerésének, a nemzeti múlt felidézésének szellemében viszonylag gyakran, más és más felfogásban örökítették meg. A XIX-XX. század fordulóján a fényképezés, a képeslapok kedvelt témájává vált. Ha ma akarja valaki lefesteni, lefényképezni a huszti várat, nincs könnyű dolga, még anynyira sem, mint egy évtizede. Gyéren látogatott kirándulóhely, melyet lassan végleg felver a gaz, visszafoglal-beborít az erdő. A néhány esztendeje még áttekinthető, a növények zöld tengere ostromolta huszti romok mára már alulmaradtak e küzdelemben. Úgy tűnik, végleg. 42
