Folia historica 23/2
Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez
két hasábot - szentelt a vár alapos szóbeli leírásának. 7 5 „E várrom oldalrajzát a Vasárnapi Újság már 1856-ki évi folyamában közölte: azért bár módunkban állana, hogy tökéletesebb rajzát adjuk, mivel magukból e romrajzokból a nagy közönség ugy sem sok tanúságot merít, ezúttal elhagyjuk. Czélszcrübbnek tartjuk ehelyett, hazánk e nevezetes végvárának alaprajzát közölni ... részint, hogy az a régibb magyar erődítési módról adatokat nyújtson, részint, hogy egy Bethlen István és Rhédei Ferencz fejedelmi udvartartásáról tájékozásul szolgáljon. Megjegyzem, hogy e rajz bár nem szakértő, de oly hiteles és tiszteletreméltó kézből került, kinek koránál fogva módjában állott a várat a leégett fedeleken még csaknem teljes épségben szemlélhetni, s ki adatait olyanok előadásaiból merítette, kik a várat még lakható állapotában ismerték." Ezt követően a szerző meg is nevezi forrását, T. Tóth János máramarosi táblabíró személyében, majd ennek közléseit erős kritikával kezelve, az alaprajz számozása szerint haladva írja le a várat. Szerinte a mellékelt alaprajz 7 6 „még azon korból származik, midőn a falak épen állottak, sőt itt ott a fedél maradványai is." Ehhez képest a közölt vázlat szinte teljességgel torz és használhatatlan: a bástyák forma tekintetében felismerhetetlenek, a Bubnói-, illetve a Fabástya ábrázolása hiányzik. Az írásos információk hasonlóan megbízhatatlanok; nem csoda, ha azokat már a cikk szerzője is - ki saját bevallása szerint „többször is megfordult" a „porladozó romban" - erős kételkedéssel fogadta. * * * Schulek Ferenc.Huszth. 1864. - KÖH Tervtár 13463. - Ceruzarajz. - 25,5x35,5 cm. Szignált. A Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum számára készült rajz Schulek azon útjának terméke, amelynek során a református templomot mérte fel. A templomról készült távlati rajzán a háttérben is feltűnik a vár. 7 7 Schulek kifejezetten ,,Huszth"-ról készült rajzán a helyenként bozóttal benőtt felsővár romjai láthatók, a Fabástya irányából. A rajz érdekessége, hogy a szerző a várlátogatást egy alaprajz elkészítésével is egybekötötte. 7 8 Akárcsak a nézeti rajzon, az alaprajzon is Schulek a Nagyvárta-, Fa- és Emberfő-bástyák jelzése helyett - tévesen egyetlen hatalmas félköríves falat jelölt. Ez az ívelt falmaradvány a nézeti rajz előterében is jól megfigyelhető. * * * Elischer Lajos: 7 9 Huszt vára és városa. 1865. - Az Ország Tükre. Budapesti Képes Hetilap. 1865. május 11. IV. évf. 19. sz. 201. p. - Litográfia. —19x13 cm. Szignálatlan. Lám Sándor akvarelljének litografikus megjelenítése, bár érdekes, hogy a képmező az előképhez viszonyítva minden irányban, bár nem jelentősen - tágabb. A Nagyág túlpartjáról készült ábrázolás előterében bokrok övezte folyóparton itt már játszadozó gyermekek szerepelnek staffázsfigurákként. A képet az előtérben jobbról a vizet átszelő fahíd nyitja meg, melyről nyílegyenes út irányítja tekintetünket Huszt városára, a fölé magasodó, vár koszorúzta hegytetőre. - Az alacsony, földszintes házak sorából jól kiemelkednek a templomtornyok, sőt a hegyoldalon a várhoz felkanyargó út mentén elhelyezkedő kápolna barokk sisaktornya is. 8 0 A kopárnak tűnő hegytetőt Lám Sándor ábrázolásánál robosztusabban koronázzák meg a híres romok. Struktúrájukat a rajzoló nem ismerte-értette, mert bár az egyes elemek felismerhetők és azonosíthatók (lőportorony, felsővár), az épületegyüttesek kapcsolata nem valósághű. A masszív tömb, a magas falak azonban jól kivehetőek. A litográfia hangulatilag híven illeszkedik a háromhasábos cikkhez, melynek illusztrálását volt hivatva szolgálni: „Huszt városa az ország éjszakkeleti sarkában, a vadregényes Máramaros 32
