Folia historica 23/2

Balahó Zoltán-Gál Vilmos: A pozsonyi hídfő története

tásában" egyaránt felelősek a németek és a magyarok? Abszurdnak hangzó kérdés, hiszen ennek a három szerencsétlen falunak a népe visszamenőlegesen a magyar honfoglalásig megszakítás nélkül Magyarországot tekintette hazájának, s abban a bizonyos „robbantásban" tökéletesen ártatlan! Szlovák élteimiségitől hallottam erre egy igen cinikus választ: „Hát az oroszváriak, a járfaluiak, a csúniak azért mégis nagyon örültek akkor." A nemzetközi Bécs-Budapest autóút elvágásával is felmerültek problémák: péage-forgalom-'

6 engedélyezése, vízum kell-e az átutazóknak stb. Mindezeket - többünk nézete szerint - egy-két hét alatt el lehetett volna intézni. Mikó Tibor kiszámította, hogy két hónapot meghaladó dclegációsdi költségeivel ennek a három községnek egyenes-, pót - és mindenféle adóit hozzávetőlegesen ötven évre előre fedezni lehetne. December 21. - Gyermek- és hócipők vásárlására - karácsonyi ajándékképpen - még volt egy kis időnk, majd vonattal visszatérünk Budapestre. Küldetésünk tehát véget ért. Még folytak a pozsonyi tárgyalások, amikor a három község új, szláv hangzású nevet kapott: Oroszvárból Rusovce, Horvátjárfaluból Jarovce, Dunacsúnból Cunovo lett. Még szerencse, hogy most estek át a szlovakizáláson és nem később, amikor Dél-Szlovákiában - a többszázezer magyar őslakos bosszantására - a legmagyarabb falvakat ősrégi nevüktől megfosztva, olyan szlovák történelmi személyekről nevezték el, akik szinte kivétel nélkül magyarellenességükkel tűntek ki. így lett Magyardiószegből Sládkovicovo, Ógyallából Hurbanovo, Gutorból Hamuliakovo, Tallósból Tomásikovo és Bősből Gabcíkovo! Ki volt Gabcík? Azt hiszem egyetlen bősi őslakos nem tudta ezt az átkeresztelés idején. Megmondom: Reinhard Hcydrich. a Cseh-Morva Protektorátus birodalmi helytartójának 1942-ben történt meggyilkolásában részt vevő, Észak-Szlovákiában született és a hitleri megbosszulás (Lidice!) során kivégzett mártír. Bőshöz az égvilágon semmi köze nem volt. Mielőtt lezárom írásomat a pozsonyi hídfőről, az átadott 47 km

2 -nyi területről - amit az újzélandi békedelegátus birkalegelőnck becsmérelt azon elmélkedtem, hogy milyen sors vár erre a vidékrc[...] Érzékeny pont ez a pozsonyi hídfő-ügy, meg a vele kapcsolatos szigetközi, csallóközi probléma.[...] Jegyzetek 1 Teleki Pál 1926-ban hozta létre a Statisztikai Hivatal égiszén belül az Államtudományi Intézetet, melynek feladata a Kárpát-medencében belül, az utódállamok területéről minden nemű közérdekű információ gyűjtése és feldolgozása volt. Az Intézetnek fontos szerepe volt a második bécsi döntés előkészítésében, majd Teleki Pál halála után, Hóman Bálint közbenjárása után több más intézménnyel összevonták és Teleki Pál Tudományos Intézetnek nevezték el. 1942-től a béke-előkészítés vált elsőrangú feladatává, 1949-ben szüntették meg véglegesen. Lásd: RÓNAI, András: Térképezett történelem. Bp., 1989. 117., 301. о. 2 Publicista, történész, politikus. A harmincas években a szlovákiai Magyar Pált elnöke. 1945-1949 között a Teleki Pál Tudományos Intézet igazgatója. 1949-ben emigrált és Ausztriában telepedett le. L.: KERTÉSZ István: Magyar békeillúziók 1945-1947, Bp., 1995. 465. о. 3 A Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi Intézet fogalmazója. L.: Magyarország tiszti cím- és névtára, 1944. Bp., 1945. 477. о. 4 A Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi Intézet segédtitkára. 1. m. 477. o. 5 A Mosonmagyaróvári Magy. Kir. Gazdasági Főiskola tanársegéde. I. m. 311. 196