Folia historica 23/2

Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között

8 „Ha a források felkínálják azt a lehetőséget, hogy ne csak a tagolatlan tömegek helyzetét, hanem egyedi személyiségekét is megismerjük, akkor értelmetlenség volna nem élni e le­hetőséggel... Adott esetben egy önmagában nem túl jelentős személyiség vagy egy tár­sadalmi értelemben vett határeset is magában foglalhatja azokat a vonásokat, amelyek egy meghatározott történelmi időszak valamely társadalmi rétegére jellemzőek." Idézi Ginzberget Mohay Tamás 1994. 13. 9 Nevét az 1920-as években változtatta Halászíyra: „aminek meg is volt az alapja főúri származása jogán, meg aztán akkoriban jól is hangzott, ha az ő beosztásában valakinek nemesi származásra utaló neve volt" - magyarázta ezt a döntést H. É. Ugyanakkor ez valójában nem különbözött az asszimilációnak attól a külsődleges formájától, melyet Szekfű Gyula az ún. „kismagyar" szemlélet terjedéseként értékelt. SZEKFŰ Gyula 1934. 393. 10 Öt „kitaníttatták", másik gyermeküket, Piroska lányukat (nyilván a kor szokásainak meg­felelően) tudomásunk szerint nem. 11 A fotóanyagot sajnos csak másolatban kaptuk meg, de szerencsére adatolva. H.Z. katonai rendfokozatának változásai például szépen nyomon követhetők a fényképek segítségével. A fotók később is nélkülözhetetlen források voltak családi események datálásánál, személyek, helyszínek beazonosításánál, de legjobban az öltözködés jellegének meghatá­rozásánál használhattuk őket. 12 Schematismus fúr das К. u. К. Heer und für die K. u. K.Kriegsmarine. Bécs, 1903-1910. évi kiadások. 13 A kéziratból vett szöveghű idézeteket a továbbiakban ilyen módon különböztetjük meg a szövegben. 14 Esetünkben nem kellett az illemtankönyvek által behatárolt patriarchális házastársi egymáshoz idomulás szabályait érvényesíteni,, „...a férj mindig magához emeli a nőt, míg a nő, legyen az akármily kiváló születésű, mindig férjéhez száll alá." Wohl Janka Illem-könyvéből (A művelt és udvarisas...2001. 249.), hiszen megközelítőleg azonos tár­sadalmi kategóriából származtak. 15 Végigkövethetjük az általa bejárt ranglétrát a fogalmazó gyakornoktól (1908.168) a pénzügyi titkáron át (1918.166) a főtanácsosi beosztásig. Az 1936. évi kimutatás szerint a Pénzügyigazgatóság II. Forgalmiadó-főosztályán (V., Szalay utca 10-14.), а II./D ügyosztályon volt ügyosztályvezető, s а VI. fizetési osztályba tartozott. Magyarországi... 1936. 125. 16 GYÁNI Gábor 1997.1272. 17 RADVÁNSZKY Gusztáv [H. E. információi szerint koronaőr is volt], az egyik legré­gebbi magyar család leszármazottja, az 1875-ben magyar bárói rangot kapott radványi és sajókazai Radvánszkyak egyik elődje. Első házasságát 1832-ben kötötte Pulszky An­tóniával. 1839-ben felesége meghalt, egy élő fiúgyermeket hagyott hátra, az 1833-ban született Károlyt. Második felesége (1859) Szepessy Katalin révén még egy törvényes gyereke született 1861-ben: Ilona. NAGY Iván 1862. 570. 18 Édesanyja után ágostai evangélikusnak keresztelték. 19 Ennek az esetében igen sajátos, személyes sérelem-motiválta „magyarosodásnak", „asz­szimilálódásnak" paradox mivoltát az adja, hogy vér szerinti apja révén igen régi magyar család leszármazottja volt. A két, más-más generációs névváltoztatás (Halász Antal és Halászfy Zoltán) szépen mutatja a réteghez tartozás identitás-szintjeinek korszakolt megkötéseit is: az 1900-as évek környékén még elég volt a magyar önazonosság-tudat vállalása (nemzeti jelleg) - ez megnyilvánult magyar keresztnevek választásában is -, az 1920-as években már a feudális/nemesi múlt reprezentálása is elvárás volt a középrétegek 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom