Folia historica 23/2
Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között
mondák köteteiből olvastak fel nekik, s öreg pásztoremberek történeteit hallgatták a szilaj pásztorok életéről, a régi magyar állattartásról. ,,A nemzeti érzést és öntudatot minél korábban kelI az emberpalántákba csöpögtetni. " Ez mentalitás a nemesi eredetű magyar hivatalnokréteg önazonosság-tudatára általánosan jellemző sajátosság volt, amely különbözött a nagy német kultúrához s egyéb európai kulturális áramlatokhoz hasonulni igyekvő magyar zsidó polgárság identitásától. 12 2 A Halászfy-sziilők rendkívül körültekintően, mindenre kiterjedően örökítették át tudásukat, nézeteik, szokásaik jellemzőit gyermekeikre. Nemcsak érzékeny nemzeti tudatra, de a valláson keresztül erkölcsiségre és önfegyelemre, családi összetartásra is nevelték őket. "Mindnyájan imára kulcsoltuk a kezünket. Összetartoztunk...Óriási fegyelemre, egymás szeretetére, megbecsülésre, az erkölcsi érzék kifejlesztésére vezetett mindez. " Nemcsak a biztonságos anyagi lét, a társadalmi pozíció, hanem a lelkiség is beépítette a gyerekeket a családi hierarchiába. Ennek a letéteményesei élő példaként maguk a szülök voltak, akik számára a család központi, meghatározó szerepű fogalom volt. Kölcsönösen elfogadott, hagyományos nemi szerepvállalásuk a 20. század eleji középosztálynak általában is sajátossága volt, identitás-erősítő elem a tradicionális nő-szerep átalakulásának időszakában. Műveltségük szellemi irányultságát a szakmai tudás tökéletesítésének igényén túl egyfajta romantikus-historizáló, nosztalgikus befelé fordulás jellemezte. Gyermekeik otthoni és iskolai nevelését is cz a kicsit szentimentális olvasmányvilág határozta meg. H.E. legmeghatározóbb, számunkra is nyilvánvalóvá tett irodalmi élménye Váradi Antal 12 3 „Az ezüstfátyol legendája" s Inczédi László 12 4 „A nővér" című verses elbeszélése voltak. A család múlt iránti vonzalmát, konzervativizmusát, színpadiasság iránti hajlamát pontosan kifejezik ezek az előző századi költői müvek. Sokat olvastak, s a könyvek szeretetére neveltek gyermekeiket is: H.Z. legszívesebben erdélyi és magyar szépírókat, G.I. korabeli sikerkönyveket és versesköteteket, köztük még Adyt is. Nyelvismeretük révén a rendszeresen járatott magyar folyóiratok mellett német és francia szaklapokat is megrendeltek. A család egyéni szokása volt, hogy hangsúlyozott magyar nemzeti érzelmeik mellett ,, otthon egymás között is csak németül beszéltünk", s ezt a nyelv elsajátításának igényével, s H.Z. tökéletes német tudásával magyarázták. Ez arra enged következtetni, hogy esetükben az idegen nyelven társalgás magának a műveltség kinyilvánításának, a világpolgár-felfogásnak, s a polgárt középosztályhoz tartozás sajátos kinyilvánításának 12 5 egyaránt jele volt. Az aktuális könyvek és a szakirodalom megvitatása az egyébként is azonos foglalkozási körbe tartozó férfiak rendszeres beszélgetési témája volt baráti összejöveteleken. A leggyakoribb női társalgási témák azonban inkább a napi társadalmi események és a személyzet viselt dolgainak megvitatása, valamint új horgolásminták kicserélése voltak. Ha ők hívtak vendégeket, azok természetesen a rétegkategóriájuknak megfelelő kollégák, barátok voltak. 12 6 Előzetes egyeztetés alapján, az erre a célra fenntartott nyilvános térben, a férfiszobában fogadták őket. Ezeken az összejöveteleken a gyermekek részt nem vehettek, épphogy csak beköszönhettek: ,,ha édesanyám szólított bennünket", s szertartásos bemutatkozás, rövid szóváltás után - ,, édesanyám intett a szemével a német kisasszony felé " - már menniük is kellett. A társasági összejövetelek legnevezetesebb eseménye a Zoltán-nap volt, nagy ünnepséggel, sok vendéggel, kisegítő személyzettel. Ilyenkor hideg sülteket, salátákat, déligyümölcsöket, süteményeket szolgáltak fel, és otthoni borokat. „Sört csak villásreggelihez adtak...magyar ember egyébként is bort iszik." A nagyobb hagyományos ünnepeket családi körben ülték meg. A két gyermek számára különös izgalommal várt alkalommá vált december 6. 12 7 is, amikor nemcsak édességekkel halmozták cl őket, de együtt lehetett az egész család. Március 15-én magyar ruhában™ mentek iskolába. Az ünnepség után ,,szüleinkkel a 144
