Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Baják László: A Magyar Nemzeti Múzeum égése 1956-ban

gondnoka, hogy a kupolában nagyszámú ellenforradalmár tartózkodik, s arra a részre senkit ne engedjen be, mert esetleg lelövik. A gondnok közlése megfelelt a valóságnak, mivel a kupolából több esetben tüzeltek géppisztolyokkal, golyószórókkal. Meg kell jegyezni, hogy a kirendelt tolólétra használatára nem kerülhetett sor, mert a létra végén esetleg működő tűzoltó részére a nagymérvű tűzharcban semmiféle védelmi lehetőséget nem lehetett volna biztosítani. A Nemzeti Múzeum nagymérvű, és rendkívül bonyolult tüzénél működő tűzoltó egységek, az ismertetett rendkívül nehéz körülmények ellenére, 3 órai megfeszített munkával a tüzet lokalizálták, azonban a tűz végleges eloltásához még kb. 30-40 percre lett volna szükség, s ezután még legalább másfél-két órát igényelt volna a tüzeset színhelyének megfelelő, és alapos átvizsgálása, hogy lappangó tüz ne maradhasson vissza, amely újabb tűz okozójává válhat. A tüz végleges eloltására nem kerülhetett sor, mert a szovjet csapatok parancsnoka, az időközben a tűz színhelyére ért Antal István szds-t a Budapesti Osztályparancsnokság szolgálati osztályának vezetőjét arra utasította, hogy a tűzoltóság a tűzoltást azonnal hagyja abba, vonuljanak le a pincébe, mert a múzeum épületében lévő ellenforradalmárok ellen támadást indítanak, s ennek megtörténte után, az épületet a szovjet katonák átfésülik. A működő egységek a tüz oltását abbahagyták, fecskendőiket leállították, azonban a megszerelt alapvezetékeket, az osztókig Totzl fhdgy. utasítására tüzesapnyomás alatt hagyták. Ezután a tűzoltó egységek a Nemzeti Múzeum óvóhelyére vonultak. A bekövetkező rendkívül erős tűzharc kb. 40-50 percig tartott, ezután hosszú ideig néma csend következett. '/2 7-ig semmiféle intézkedés nem történt a tűz oltásának továbbfolytatására vonatkozóan. Ekkor Totzl fhdgy., Petőfi szds. és Hidas ftörm. felderítésre az épületbe felmentek. A múzeum üres volt, a két órával előbb lefeketített tűz azonban újra fellángolt. Szükséges volt a tüz oltásának haladéktalan folytatása, mert ellenkező esetben a múzeum teteje teljes egészében leég. A felderítés ideje alatt, a helyszínre érkezett székesfehérvári alosztály és a Tiszti Iskola fecskendője. Mivel az épületben sem szovjet, sem magyar részről találni senkit sem lehetett, a tűzoltóság újból megkezdte a tűz oltását. Változatlanul négy harci szakasz maradt, azzal a különbséggel, hogy a negyedik harci szakasznál Novotnyi fhdgy. helyett Horvai László fhdgy. lett a harci szakasz vezetője, aki jobban ismerte a budapesti körülményeket. A harci szakaszok feladatai azonosak voltak az előző feladataikkal, azzal az előnyös különbséggel, hogy a tiszti iskola hallgatóinak színhelyre érkezése következtében most már jelentős erő állt rendelkezésre, a tűz eloltásához. A kétórai kiesés következtében a tetőtíiz átterjedt a Múzeum krt-i oldalra is, ezért szükséges volt ötödik harci szakasz alakítása, melynek vezetésével Szőke István szds. lett megbízva, akinek rendelkezésére bocsátottak 30 fő tiszti iskolást. Ennek a harci szakasznak feladata volt, a Múzeum krt-i oldalon, a tűz terjedésének megakadályozása, és a tűz oltásával egyidőben történő továbbhaladás Hidas ftörm. harci szakaszával szemben. A tetőtűz oltása igen nehéz feladat volt, mert a tetőszerkezetbe nagymennyiségű faanyag volt beépítve, a tető sűrűn volt deszkázva és bádoggal volt borítva. A padlástérben olyan magas volt a hőmérséklet, hogy a belül működő vízsugaraknál a sugárvezető tűzoltókat 3-4 percenként váltani kellett. A bádogborítást a tűzoltási csoport vezetőjének utasítására helyenként megbontották, de nem túlzott mértékben, hogy a megmaradt bádog óvja a múzeumot a beázástól. 59