Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Basics Beatrix: Tervsorozat a Magyar Nemzeti Múzeum epületének első bővítéséhez

A további két terv már más technikájú, ezek krétarajzok, s ismét jellemző rájuk a kivitelezés csaknem tájképi színvonala; azaz merőben eltérnek az átlagos építészeti tervrajzoktól s a tervezett épületrészletek vedutaszerü bemutatására törekednek. Az egyik felirata szerint „Ansicht eines Thciles der zu erbauen beanfragten Collonadcn im ung: national Museum zur Unterbringung der Antiquen und mittelalterlichen Steindenkmäler im Griech:dorischen Baustlye" - azaz görög-dór stílusú kollonád terv a Magyar Nemzeti Múzeum antik és középkori köemlékcinck őrzésére és bemutatására.

1

0 A megoldás itt is az alaprajzi elrendezés és az épület együttes bemutatása, s a tussal és krétával készített következő terven a templomcsarnok-szerü építményt dór oszlopaival oldalnézetből láthatjuk, a bejárati kaput övező oszlopokkal." Az alaprajzon jól kivehető a görög templomépületek mintájának követése, a zárt tér (Tempel) előtt nyitott oszlopcsarnok, középen a hozzá vezető lépcsővel, mellette az oszlopcsarnok (Collonadcn Halle). A részletmegoldások a dór templomok építészeti részleteit követik meglehetős pontosan. A lap felirata: „Profil eines Theiles der im ung. nat. Museum zu erbauen beantragten Colonaden-Baues." Kubinyi az oszlopcsarnokot nemzeti közadakozásból szándékozta felépíttetni. Az előzetes ajánlás a Vasárnapi Újságban is megjelent, Kubinyi egyenként írt levelet tehetősebb polgárainknak adakozásra kérvén őket. A kérés sajnos nem talált meghallgatásra, s csak a hatvanas években merült föl ismét az újabb bécsi kormányzati ellenőrzés kapcsán az oszlopcsarnok ügye. A Vasárnapi Újság tudósítója meglehetősen profán magyarázattal szolgált: szerinte végül azért nem készült el, mert a múzeumépületet körülvevő paloták tulajdonosainak előnyösebb volt a kertre kilátni. A Rcittcr-féle tervsorozat több szempontból is nagyon fontos részét képezi a Magyar Nemzeti Múzeum építéstörténetének, de a XIX. század közepe magyar építészetének is jellegzetes dokumentuma. Egyrészt szokatlan s szerencsés módon fennmaradt és megőrzött példája a múzeumépület egyik legkorábbi bővítési tervének, amely tulajdonképpen egy már Pollack által is fölvetett ötletet dolgozott ki, bár sajnos ugyanúgy kivitelezetlen maradt, mint egyik jól ismert későbbi variánsa: Kauser József 1907-ben készített tervei a kőtár számára a múzeumkert szélén húzódó oszlopcsarnokhoz.'- Másrészt a kétféle stílusban készült alternatív tervsorozat egyfajta megtestesülése annak az elméleti vitának, amely a negyvenes évektől a kiegyezésig tartott, s tárgya a nemzeti stílus kialakításához megfelelő építészeti stíluskorszak kiválasztása volt. Különösen érdekes, hogy mindkét változat némiképp szokatlan: az úgynevezett görög-dór stílusú azért, mert részleteiben nem teljesen illeszkedik Pollack klasszicizáló palotájához, a román stílusú pedig azért, mert nem a Henszlmann - és persze mások - által javasolt és előnyben részesített gotizáló formakincset használja cs alkalmazza, hanem a romanika eszköztárát. Mindenesetre a Pollacktól kiinduló, több, mint fél évszázadon keresztül újból és újból elővett elképzelés a Magyar Nemzeti Múzeum építéstörténetének egyik érdekes fejezete. Jegyzetek 1 ZÁDOR Anna: A Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 1953. és 1961. valamint ZÁDOR Anna: Pollack Mihály. Budapest, 1960. 2 VADAS Ferenc: Új Nemzeti Múzeum és könyvtár tervek a századfordulón. Ars Hungarica 1994/1. 137-146. o. 3 Emellett még a belső szobordísz, a díszterem padlózata, s egyéb, kisebb jelentőségű részlet-rendezés terve is szerepelt az írásban. 4 FEJŐS Imre: A Nemzeti Múzeum tervezett loggiái. Műemlékeink vizsgálata. VII. Magyar Építőművészet 1953/5-6. 176-180. o. 39