Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Papp Júlia: „Ob Hungariam pacis et belli artibus illustratam"

55 Magyar címert visel a mellén a két egymás kezét fogó nőalak közül az egyik a „Concordia - Domestica" feliratú, hangszerekkel és gyümölcsökkel díszített kartussal keretezett záróképen. (Notitia I. kötet 74, II. kötet 290.) 56 KIRÁLY Erzsébet: Weber Henrik Hungária-képe az 1840-es évek elejéről. = Művészettörténeti Értesítő 1983/4. 248-250.; PAPP: i. m. 2001, 302-303. 57 SCHROTT Martin: Wappenbuch der Heil. Röm. Rcichs und allgemeiner Christenheit in Europa. MNM TKCS. Ltsz.: 8045. Vö.: GALAVICS: i. m. 198бГ20-21. 58 „...Elpusztulsz tériden / Királyi thrónusz' / Nagy romjai..." - írta Bajza József A' mohácsi nap' harmadik századán. 1826. Augusztus' 29. című költeményében. Aurora 1827, 342. 59 PAPP: i. m. 2001, 303. 60 Hans von Aachen A mezőkeresztesi csata (1596. október 26-28.) allegóriája című festményén (1603/4, Szépművészeti Múzeum) a síró, koronás Hungária kezét ugyanezzel a mozdulattal emeli a szeméhez. GALAVICS: i. m. 1986, 11. színes kép. 61 Egy korábbi példa: A Szent Koronát és a tartományok címereit ábrázoló, 1621-ben készült, vászonra festett olajkép alkotója - bár ismerte Révay 1613-as könyvének metszetét - „a tárgyat nem allegorizálja, hanem pontos képet ad róla." Történelem-Kép... i. ni. 2000, 427^28. HOLLER László: A magyar királyi koronát ábrázoló, 1620-1621. évi festményekről. = Művészettörténeti Értesítő 2000/3-4. 297-310. 62 Az eredeti, 1613. évi kiadvány címoldala mögötti, Révay Péter rajza után Wolfgang Kilian által rézre metszett illusztráción a hatalmas koronát felhőkön repülő két angyal tartja. Azon a fejezetzáró metszeten is, mely Révay Péter könyvének a Scriptoresben kiadott utolsó lapját díszíti, a korona a felhők között lebegő földgömb tetején látható. (II. kötet II. rész 485.) A koronának a Révay-féle ábrázoláshoz hasonló önálló képe szerepel PRAY György: Annales regum Hungáriáé ab anno Christi CMXCVII ad annum MCLXIV. I. kötet című, 1764-ben Bécsben megjelent munkájának címlapja után címerekkel díszített keretben. A Respublica et Status Regni Hungáriáé című kiadvány (1634) címlapján is két angyal tartja a koronát. Vö.: BODOR Imre: A magyar korona legkorábbi ábrázolásai. = Ars Hungarica 1980/1. 17-22; MAROSI: i. m. 1995, 2. kép. 63 Művészet Magyarországon 1780-1830... i. m. 1980, 65-66, 231-233. Kat. 184, 68, 185, 187; RÓZSA: i. m. 1998, 115. 64 HORÁNY1: i. m. é.n.; RÓZSA: i. m. 1998, 179. kép, 93. 65 A térképek figurális és ornamentális elemekkel történő díszítésének szokása középkori hagyományokra vezethető vissza. STEGENA Lajos: Térképtörténet. Budapest 1980; SZATHMARY Tibor: Descriptio Hungáriáé. Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477-1600. Fusignano 1987; PAPP-VÁRY Árpád-HRENKÓ Pál: Magyarország régi térképeken. Budapest 1989; SZÁNTAI Lajos: Atlas Hungaricus. Magyarország nyomtatott térképei 1528-1850. I. kötet. Budapest 1996. A műalkotástípus 18. századi hazai népszerűségét jelzi Hell Miksa 1772-ben Anonymus krónikájához rajzolt térképének Árpád pajzsra emelését ábrázoló keretdísze, mely Prixner Gottfried rézmetszetén Cornidcs Dániel Anonymusról szóló tanulmánya mellett jelent meg. (D. CORNIDES: Vindiciae Anonymi...Budae 1802.) RÓZSA György: „Árpád emeltetése" = „Magyarok Kelet és Nyugat közt"... i. ni. 1996, 38. 66 A 17-18. századtól gyakorivá válik a térképeken az adott földrajzi egységben élő lakosok életéből vett, vagy szokásait bemutató életképszerű jelenetek ábrázolása is. Mikoviny Sámuelnek, a neves 18. századi földrajztudósnak, Bél Mátyás munkatársának Turóc megyei térképén (1736) pásztorjelenettel, a Jászság térképén pedig látcsövet tartó allegorikus nőalak mellett kutyás öreg pásztor ábrázolásával találkozunk. STEGENA: i. ni. 1980, 140-142. 167