Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Papp Júlia: „Ob Hungariam pacis et belli artibus illustratam"

22 A források történeti értékét ugyanakkor már világosan felismerték: „De néhányukat" írja Ivanics Pál, Vitéz János barátja a nagyváradi püspök egykori kancelláriai levelezésének összegyűjtését kérő Pál főespercsnck - „talán még föllelheted ismerős jegyzőknél vagy barátaidnál: rajta, szorgoskodj, törődj és gondoskodj minél előbbi összegyűjtésükről és visszagyűjtésükről, nehogy nyoma vesszen a történtek emlékének!" Vitéz János levelei és politikai beszédei. Válogatta és a bevezető tanulmányt írta: BORONKAI Iván. Budapest 1987, 207. 23 Rerum Hungaricarum scriptores varii historici & gcographici, Frankfurt, 1600, HOMAN: i. m. 1925, 6. A Schwandtner által is jelentős mértékben felhasznált forrásgyűjtemény 25 kútfőt és egy erdélyi epigráfiai gyűjtést tartalmazott. 24 „Zum Drucke zum Thcile vorbereitet, theils vollendet, hinterließ S. einen „Codex epistolaris Regum Hungáriáé cum epistolis Petri de Arva, Archiepiscopi Colocien. olim Mathiae Corvini, Regis Hung. Cancellarii", und „Specimen diplomaticum Regni Hungáriáé mit 30 noch niemals veröffentlichten Sigillen aller Könige in Ungarn sammt den dazu gehörigen Diplomen." Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, von dr. Const. V. Wurzbach. 32. Teil. Wien 1876, 279. Schwandtner könyvtárában számos magyar, cseh, osztrák vonatkozású történeti mü, kézirat volt. „Im historischen Gebiete, namentlich was Ungarn betraf, war er ein tüchtiger Bibliograph, und durch seine „Scriptores rerum Hungaricarum" hat er sich selbst ein bleibendes Denkmal errichtet. Dieses Werk, wie seine notorisch bekannte Frömmigkeit mögen bei der Kaiserin, als die den schon alten Mann in ihrer Bibliothek anstellte, den Ausschlag gegeben haben." Uo. 279. 25 HÓMAN: i

. m. 1920, 19. 26 BARTONIEK: i. m. 1987, 40-41. Az 1746-48 között Bécsben kiadott három kötetből az elsőnek újabb kiadása Nagyszombatban 1765-ban jelent meg. Az első kötet jelent meg újra az 1766-68-as bécsi kiadásban is. 27 A múlt eseményeit — írja Zsámboky János - „az írás tanúságára, egyszersmind őrizetére bízzuk, hogy mint képet a tükörben, úgy jelenítse meg nekünk a történetírás a kezdetekkel, okokkal, folyamattal, kimenetellel együtt a birodalmak változásait, fordulásait, átszármazásait..." Humanista történetírók. Szerkesztette: KULCSÁR Péter. Budapest 1977, 30. 28 KULCSÁR Péter: Utószó. = Humanista történetírók... i. m. 1977, 1169. A középkorban „az annalisztikus feljegyzések, a gesta műfajai nem számítanak történetírásnak; erre a megjelölésre tulajdonképpen csak az ismert szerzőnévvel ellátott, széles olvasóközönségnek szánt, nagy teoretikus összefüggéseket tárgyaló müvek, krónikák tarthatnak igényt." MAROSI: i. m. 1995, 28. 29 Hans von Aachen 1598 körül készült Allegória című, a török ellenes harcokhoz kapcsolódó stuttgarti festménye hátterében az Urbs-ra, az antik Rómára utaló romokat, félbetört oszlopokat látunk. A művész „...kompozíciójába építi Rudolf császár kedvelt ideáját, az antik Róma és a német-római birodalom kapcsolatát is, s ehhez olyan képi megoldást talált, amely egyúttal a reneszánsz művész antikvitás iránti tiszteletének és hódolatának tanújele is." GALAVICS: i.m. 1986, 32. A romok - elsősorban az antik romok - egyfajta emblematikus jellegű képi toposzként, Vanitas-szimbólumként gyakran a birodalmak felemelkedésének és bukásának örök körforgását („ubi sunt") jelenítik meg. Utalhatnak ugyanakkor a reneszánsz időszakától az antik építészeti emlékek, feliratos kövek felé forduló európai érdeklődés növekedésére, az archeológiai szemlélet megélénkülésére is. 30 Feltehetően Kliót ábrázolja az a Notitiában többször is feltűnő fejezetzáró metszet, melyen szárnyas, babérkoszorús ülő nőalak látható. Egyik kezében könyv, másikban toll. 164