Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez

már az 1570-es evekben, de bizonyosan 1596 előtt épült fel fűtőalkalmatosság. Bár a kályhacsempék motívumai közismerten hosszú életűek, a nagyfokú hasonlóság a két lelőhely leletcsoportjainak közel egykorú készítését tételezi. Elvileg nem zárható ki az sem, hogy egy másutt korábban felállított, majd lebontott kályha elemeit újbóli felhasználás céljából, utólag szállították fel a Felső várba, ám amíg ezt adatokkal alátámasztani nem lehet, kézenfekvőbb a cscmpecsoportot a Felső vár legkorábbi kályháinak maradványaival azonosítani, s a XVI-XVII. század fordulójára keltezni.

6

6 A vár kb. 1,2 hektáron terült el, öt bástyája volt (5. kép). Alaprajzának szabálytalanságát elsősorban a terepadottságoknak tulajdoníthatjuk. A várudvar közepén 55 m átmérőjű, jelenleg kb. 4 méter magas domb emelkedik. E dombot az eredeti terepszint lefaragásával, illetve kisebb mértékű feltöltésével alakították ki, és sokszögű, övpárkánnyal ellátott, 220 cm vastagságú falazattal vették körül. E belső várba a nyugati oldalon nyílt feljárat. Kapujához középre nyúló emeletes épületrész csatlakozott, mely a belső vár közepén álló háromemeletes toronyhoz kapcsolódott. E torony sátortetejét a hitelesnek tekinthető ábrázolások szerint 1639 és 1664 között cserélték barokkos hagymakupolára. Az átépítés időpontja feltehetően az 1645-ös ostrom utánra, legvalószínűbben 1656-ra tehető/'

7 E toronyban őrizték a lőport, a hozzá kapcsolódó épület, mint a vár legszilárdabb, az ásatási leletek szerint kúpcserepekkel fedett és üvegablakokkal ellátott építménye, a tiszteknek adhatott szállást. Ezt valószínűsíti az is, hogy itt a várudvar leleteihez képest nagyobb arányban kerültek elő üveg- és fajansztárgyak töredékei. Mivel az e helyen nyitott kutatóárkokban mázatlan kályhacscmpék nem bukkantak napvilágra, az itt álló kályhák is magasabb - ám korántsem kiemelkedő - színvonalat képviseltek. Kemény János, akit I. Rákóczi György Esterházy Miklós nádorhoz küldött tárgyalásra, 1644 májusában feltehetően a toronyhoz kapcsolódó emeletes épület ablakából láthatta a német sereg csapatmozgásait.

6

8 A XVII. század második feléből származó ábrázolás szerint a sokszögletű falazathoz belülről ágyúállások csatlakoztak. Az ábrázolás tanúsága szerint ezek az ágyúállások elsősorban fából készülhettek. A belső várban lehetett a várkápolna is, s ha hihetünk egy, a XVI1-XVIII. század fordulója táján készített röplapnak, 5. kép: A Felső vár alaprajza, 1658 (Kisari Balla 2000. 471 nyomán) 107