Folia historica 22
II. Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Amorf igazgyöngy-Mária egy augsburgi házioltárkán a MNM ősállományából
képzelni kisdedével a Szüzanyát is, de ez esetben inkább В. E. Murillo fél évszázaddal korábban készült kibontott hajú holdsarlós Mária mellképére gondolok, amelyet La Purissima címmel jelölnek (Madrid, Prado). A téma 18. századi olaj festmény-változatát, értelmező latin feliratokkal a bonyhádi római katolikus plébániatemplom sekrestyéjében láttam. Bezerédj Zsigmond 1665. március 22-én zarándokolt a názáreti megtestesülés európai színhelyére, a „lauretomi szent házba", ahol a kincsek között fölemlíti: „az több megbecsülhetelen kénes között láttam egy termés oricntali gyöngyöt, természet szerént úgy termett, mintha kimetszették volna Boldogságos Szűz Mária képét a Jézust kézben tartván". 6 Az igazgyöngy több jelentésrétegét ismerjük a keresztény gondolatrendszerben. A legkorábbit az ókeresztény Physiologus írja: „De halljad, hogyan születik az igazgyöngy! Él a tengerben egy kagyló, amelynek osztriga a neve. A hajnali órákban feljön a tenger felszínére, feltátja a száját és magába szívja az égi harmatot, meg a nap, a hold s a csillagok fényét: E fényes égitestekből keletkezik benne az igazgyöngy. A kagyló két félkagylóból áll s az igazgyöngy ezekben található. (...) A tenger a világot jelképezi, a búvárok a próféták karát, a két félkagyló pedig az O- és Újtestamentumot. A nap, a hold, a csillagok és a harmat a Szentlélekre értendő, aki a testamentumokban alászáll, az igazgyöngy pedig a mi Üdvözítőnkre, Jézus Krisztusra (mert ő a drága igazgyöngy), akit az ember minden vagyonát eladva (és a szegényeknek adva) megszerez, és így a drága igazgyöngy birtokába jut." 7 A korábbi kutatás nem tudta megfejteni a zománckép gyöngyöt rejtő kagyló-emblémájának értelmét, s félreismerve azt, Venus születését tételezte föl benne. 8 A miniatűr festmény szalagirata: ,, Von an begin, Gantz Weis ich bin " a szeplőtelen fehérségre, a kozmikus jelentőségre, a tenger és a sugárzó Nap, a rózsaszínű felhők pedig a ,, Hajnali szép Csillagra " utalnak, aki a Mária név ősi jelentése szerint: Stella Maris - Tengernek Csillaga. Ezért áll itt kitűzött zászlóval a világítótorony, hogy biztosítsa a benne bízók révbe jutását a reménység horgonyával. Az embléma értelmezésénél azt is tudnunk kell, hogy az igazgyöngy szimbóluma mindig hittitokra, misztériumra vonatkozik. Ilyen értelemben használja Szilassy János a varannói pálosok általa készített miséző kelyhének talpán, amely felirata szerint: „Latent res eximia:" (Túlságosan rejtett dolog.) 9 (4. kép) Itt az Eucharisztia misztériumát jelenti, amely a megtestesülés hittitkának szentségtani folyománya. Hasonló embléma utal Kosztka Szent Szaniszló születésére. 1 0 (5. kép) Mivel az inkarnáció kapcsolódik a Szeplőtelen Fogantatás hittitkához már Damaszkuszi Szent János Mária születése ünnepén tartott beszédében így dicsőíti Jézus nagyszüleit: „Joachim és Anna, szent és tisztalelkű házaspár... Tiszta és szent házasságtok hozta közénk a szüzesség drága gyöngyét, aki szűz volt szülése előtt, szűzen szülte gyermekét, és a szülés után is szűz maradt."" Telek József, a 18. század legjelentősebb hazai népszónoka a Szeplőtelen Szűz anyjáról, „Szent Anna Asszonynak méltóságáról" „Drága Gyöngy" címen hosszadalmas prédikációt foglalt írásba, melyben Pliniust idézi: „Margaritarum omnis dos consistit in candore. A' gyöngyöknek minden gazdagságok az ékes feir szinben vagyon. Innét ama' felséges ékességü Királyné, Austriai Johanna, cl-akarván az egész világgal hitetni; hogy ő, mind a' természet, mind a' kegyelem ajándékit, egyedül Istennek tulajdonítaná; le-rajszoltatott egy igen drága gyöngyöt, felibe pedig az egeken tündöklő fényes napot illy felül-írással Tu decorem, Tu splendorem. Te adsz ékességet, Te fényességet". 1 2 E sorokra rímel az Immaculata talán még a 17. századból való tizenkét emblémás csillaggal övezett rézmetszete, melyen az egyik csillag a Szent Szűz mindennél tündöklőbb fehérségére (tisztaságára) utal. (6. kép) 83
