Folia historica 22

II. Közlemények - Patay Pál: Történelem a harangfeliratok tükrében

WAS FÜR SCHADEN WIR DA LITTEN DURCH UNSORGFÄLTIGE WEIBER SITTEN WAR IHR NAM UND SETZTE UNS IN SOLCHER GRAM IOHAN MENDEL WAR DER KOMBANIST UND SUCHTE DAS METALL AUS DEM MIST. (Szabatos fordításban: Szeptember 17-én délután egy órakor/ vette kezdetét a tüz. /А tornyon át folytam./ Házak és templomok égtek le /gondatlan némberek szokásai következtében./ Ez volt a nevük /és ilyen bánatot okoztak nekünk./ Johann Mendel volt a harangöntő, /aki a szemétből kikereste az ércet. -Felpéc, ev., 1812.)

8

1 Egy új elem lép fel a 19. század folyamán a harangok felirataiban, a patriotizmus. Az első jelét egy 1806-ban öntött harangon találjuk, ugyanis azt a MAGYAROK ISTENÉNEK DICSŐSÉGÉRE ... öntötték (Szamoskrassó, Cärä§eu, ref., Románia)

8

2. Ha nem is feliratban, de jelképben megnyilvánul, hogy a szabadságharcnak szinte az előestéjén és idején feltűnik a harang díszítései között a koronás címer (pl. Rinyaújlak, ref., 1846, ill. Csertő, ref., 1849 - mindkettő Weinbert Péter özvegyének a műhelyében öntetett Pécsett)

8

3, a szabadságharcot követő Habsburg elnyomás éveiben pedig - miként azt már bevezetésként jeleztük - Kölcsey Himnuszának alapmotívumát, ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART, ill. ISTEN SZÁND MEG A MAGYART választják jelmondatnak (Baktalórántháza, ref., 1856)

8

4. Egyébként március 15. eszménye is visszatükröződik egy harangfeliraton. Méghozzá egy történetesen németajkú község, Zurány (Zurndorf, Burgenland, Ausztria) evangélikus templomának tornyából: DAS GLAUBENS UND DER FREIHEIT KRAFT DAT DIESE GLOCKE ANGESCHAFT (A hit és a szabadság ereje hozta létre ezt a harangot). Majd: IM ERSTEN JAHR UNSERER KIRCHLICHEN UND BÜRGERLICHEN FREIHEIT DIE EVANGELISCHE GEMEINDE IN ZURNDORF 1848 (Az egyházi és polgári szabadság első évében az Evangélikus Közösség Zurányban 1848.) De amint az 1863. évi Canonica Visitatio (Püspök látogatás) jegyzőkönyvében olvasható, „ez és a rákövetkező 1849 volt az utolsó év (ti. a szabadságé), mivel a császári hatóságok szigorú parancsára le kellett reszelni" ti. a feliratokat

8

5. Ide tartozik az is, hogy - bár vannak már a 18. században is - a 19. század második felétől egyre több harangot öntenek a magyar szentek (István, Imre, László, Erzsébet) tiszteletére. Egy másik új elem is megjelenik a 19. század közepén a harangfeliratokban. Amíg a feliratok tanúsága szerint a harangok zöme ugyan ebben az időben is ISTEN DICSŐSÉGÉRE öntetett, a donátor azonban azt egy elhunyt családtag - szülő, házastárs, gyermek - emlékére tette. Ennek egyik korai tanúja a Miskolc-belvárosi református templom „Eszter" harangja, amit... EGYETLEN KEDVES KISLÁNYUNK BATÓ ESZTER EMLÉKÉRE ... öntettek a szülei.

8

6 Egy-egy új harang beszerzése esetén a 19. század második felére az öntetők részéről mind nagyobb igények merültek fel. Egyre komolyabban vették figyelembe a hangtani szempontokat is. Ezért a műhelyek, haranggyárak már csak megrendelés alapján öntöttek. Ennek következtében - egészen kis példányoktól eltekintve - szinte mindegyiken megtaláljuk az öntőmester vagy az öntő cég, úgyszintén az öntető személy vagy egyházközség nevét. Bár már korábban is előfordult, egyre gyakrabban nevezik meg a lelkészt, esetleg a tanítót, sőt nem egyszer az egyház-, vagy a politikai község elöljáróit és sűrűn látják el a harangot jelmondattal. Ez a katolikus harangokon ugyan még többször egy-egy tradicionális latin 96