Folia historica 22
I. Tanulmányok - Dragan Traian: Az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia között létrejött 1875-ös szabadkereskedelmi egyezmény hatása a kétoldalú kapcsolatokra
A dualista korszak kezdetén a Monarchia gazdaságpolitikájában Kelet irányában az osztrák gazdasági körök akarata és elképzelései érvényesültek leginkább, de egyáltalán nem teljes mértékben. A balkáni államokkal kötendő vámunióval kapcsolatos osztrák elképzelés például nem valósult meg, ámbár a szerződéses politika keretein belül jelentős előnyöket sikerült megszerezniük fejlett iparuk számára. 1869-ben már megkezdődtek a gazdasági tárgyalások Szerbiával, és bár a szerződés általános kereteiben a két félnek viszonylag gyorsan sikerült megállapodnia Pesten, a szerb fél ragaszkodása az emelt fogyasztási adókhoz (az import szesz és a liszt esetében) végül megakadályozta a szerződéskötést. A Romániával kötött kereskedelmi egyezmény hatására 1875-ben Szerbia már újra hajlandó lett volna tárgyalóasztalhoz ülni, de a keleti válság gyorsan zajló eseményei, és az általános politikai bizonytalanság miatt erre már nem kerülhetett sor. A Drinápolyi béke (1829) rendelkezései a török monopólium megszüntetése mellett a Duna teljes hosszának szabaddá tétele, és a Fekete-tenger bekapcsolása az európai kereskedelmi életbe hatalmas lökést adott a Dunai Fejedelemségek és később Románia gazdaságának. A nagy számban megjelenő külföldi kereskedők élénk aktivitása és egymás közötti konkurenciája nyomán drasztikus árrendeződes következett be: a román búza ára (a legfontosabb kiviteli cikk) 1832-1850 között ötszörösére emelkedett, 28 lei/kg-ról - 142 lei/kg-ra, a hozott árut pedig folyamatosan olcsóbban lehetett beszerezni. A gabonákkal bevetett területek nagysága 1830-1840 között tízszeresére nőtt. 6 A Fejedelemségek egész társadalmi struktúrája átalakult, újra nagy értéke lett a termőföldnek - az állattenyésztés gazdasági súlya csökkent a legelők termelőfölddé alakítása nyomán -, és második helyre szorult, a kereskedelem felértékelődött, az európai áramlatok gyorsan behatoltak a fejedelemségekbe, és az új gazdaréteg kiszolgálásában és ízlésének formálásában játszott fontos szerepet. Rövidesen a fontosabb európai államok mindegyike konzulátust nyitott: 1858-ban Ausztriának, Franciaországnak, Angliának, Görögországnak, Oroszországnak és Poroszországnak már voltak konzuljai Bukarestben, Iasiban és Galati-ban. Szardínia Galati-ban tartott konzult, Hollandia és Belgium pedig Bukarestben. 7 Ez úton jobban tudták érvényesíteni az érdekeiket, azt is figyelembe véve, hogy a nagyvárosokban működő „Kereskedelmi Házak" túlnyomó többségben az ő állampolgáraik kezében voltak. A Habsburg Birodalom az elsők között jelent meg az aldunai térségben. A krimi háború lehetőséget adott a Habsburg Birodalomnak a Fejedelemségek katonai megszállására, így korán is közelről felismerhette ennek a térségnek gazdasági és stratégiai jelentőségét. Nagyon befolyásos kereskedelmi és politikai kapcsolatokat épített ki, eredményesen lépett fel diplomáciai eszközökkel az orosz Duna-torkolat kisajátítására szőtt tervek meggátolására az 1840-es évektől kezdve egészen az 1880-as évekig. 8 Külön említést érdemel az a tény, hogy Ausztria kezdeményezésére 1866. december 15-én egy háromoldalú szerződés jött létre a Prut határfolyón való hajózásról Oroszország, Románia és Ausztria között. Ez volt az első alkalom, amikor Románia, bár török vazallus volt még, egyenrangú partnerként köthetett nemzetközi szerződést. 9 A rohamosan növekedő, főleg dunai kereskedelmi forgalom miatt (Galati és Braila a 40-es évek közepére szabad kikötő státuszt nyert) mindkét fél szükségesnek tartotta egy rendezett, szabályozott gazdasági viszony kialakítását, nemcsak a már régóta létező gazdasági kapcsolatok élénkítésére való tekintettel, hanem a távlati célok elérésének első lépéseként is. 7
