Folia historica 22
I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között
Ferenc hadizászlai, Anonymus Gesta Hungaróruma, a Képes Krónika, 16 darab Corvinkódex, a Bécsi (Révai) kódex, a Thuróczy-kódex, Szerémi György Emlékirata Magyarország romlásáról, a Sambucus-kódex, az Esztergomi breviárium és a közelmúltig II. Lajos gyermekkori páncéljaként ismert páncélruha stb. 12 2 A kiállításon 167 darab tárgy került bemutatásra a művelődéstörténeti anyagból. A Nemzeti Múzeum 1929-1934 közötti időszakáról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk, az iratanyag nagy részének megsemmisülése, 12 3 illetve az éves jelentések kiadatásának elmaradása okán. 1932 és 1934 között Bátky Zsigmond megbízott főigazgatóként irányította az intézményt. Kinevezése előtt Bátky a MNM Néprajzi Osztályát vezette több mint egy évtizeden keresztül. (Valószínűleg a VKM megkapta a jelentéseket az OMGYE-en keresztül, de a gazdasági válság miatt kiadásukra nem került sor egészen 1936ig, amikor nem pótolták az elmaradásokat, mint ahogy azt Hónán tette a '20-as évek közepén.) Nagyon nehézkesen ugyan, de tovább folyt a Múzeum felújítása, továbbra is kormányzati rendkívüli hitelekből, de az újsághírekből kivehetően ez a támogatás nem fedezte a beruházások összegét, miközben újra téli bezárás fenyegette a fütőanyaghiány miatt a Múzeumot. Miközben 1929 áprilisában kormányzati szinten újra napirendre került további múzeumok építése, az intézmény vezetése a nyilvánosság előtt még mindig arról panaszkodott, hogy jelentősen az 1913-as támogatottsági szint alatt javadalmazza őket az állami költségvetés, 1931-32-ben a Múzeum további működése került veszélybe. Önálló időszaki kiállítást pedig 1930-ban nem tudott a Múzeum finanszírozni, a következő évben egy kamarakiállítása volt, de külső (egyesületi) erőforrásra alapozva, majd az 1932-es két időszaki kiállítás is mecénás és egyesület segítségével jött létre. 12 4 A Múzeum szomorú kötelességnek kellett, hogy eleget tegyen 1932 októberében, amikor itt helyezték ravatalra a kortársai között is népszerű és elismert kultuszminisztert, Klebelsberg Kunót. A nagy pompával lebonyolított ceremónián részt vett a magyar politikai és társadalmi elit minden tagja, s tízezrek látogattak el ravatalához, mely a múzeum előcsarnokának belső, a kupola alatti részén volt felállítva. 12 5 A Nemzeti Múzeum nagy támogatóját veszítette el a súlyos betegségben elhunyt miniszterben, s egy másik veszteség is érte nem sokkal ez előtt: dr. Hóman Bálint az addigi főigazgató október 1-től a VKM élére került, elhagyta az intézményt. 12 6 A Nemzeti Múzeum állandó kiállításainak sorában először jelent meg önálló, állandó tárlattal az Eremtár, pénz-és éremtörténeti kiállítással, mely felölelte az antik, középkori éremtörténetet és külön a magyar pénzverés történetét, sőt a pénzverés technikájának fejlődését is. 12 7 Az 1934:VIII. tc. és további szervezeti változtatások. Zichy István főigazgatósága A Nemzeti Múzeum életében gyökeres változást idézett elő az 1934-es esztendő. Hóman Bálint kultuszminiszter végrehajtotta még 1923 végén, múzeumi főigazgatóvá történt beiktatásakor mondott székfoglalójában elhangzott tervét, amely szerint a Gyűjteményegyetem intézményének jogait a Nemzeti Múzeum nevet felvevő, hasonló szervezetű önkormányzati tanács venné át, az OMGYE, a magyar fül számára idegereül hangzó elnevezése pedig megszűnnék. 12 8 A szervezeti átalakulásról az 1934: VIII. tc. rendelkezett, melyet június 2-án fogadott el a parlament. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem önkormányzati joggal felruházott önálló jogi személyü intézményének jogait tehát átruházták a Magyar Nemzeti Múzeum 67
