Folia historica 22
I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között
Bandholtz ezek után leírja, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a továbbiakban: .,[...] elkértem az igazgatótól a raktár kulcsát és egy darab papírt hagytam ott a következő szöveggel: Annak akit megillet Mivel a Szövetséges Katonai Bizottság felelős a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban található valamennyi tárgyért, a kulcsot a soros elnök, Bandholtz tábornok, az amerikai képviselő vette magához. Mindezt aláírásom követte. Ezt követően Loree ezredessel lepecsételtem valamennyi ajtót, amelyekre a következőket írtam ki: Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság parancsára pecsételte le H. 11. Bandholtz soros elnök. 1919. október 5. A Nemzeti Múzeum román részről való megtámadása ezzel az eseménnyel crt véget, az antant megbízottai legalább ebben a kérdésben Magyarország javára döntöttek, ami - lássuk be - igen ritkán történt meg az első világháborút követő zűrzavaros időkben. A román főparancsnokság előbb a raktárak őrségét (október 17.), majd a múzeum elé rendelt katonaságot vonta vissza (november 5.), hogy végül november 14-én végrehajtsák egész Budapest kiürítését. Ugyanezen a napon H. H. Bandhotz elismervény ellenében átadta az általa őrzött raktárkulcsokat a főigazgatónak és levették az ajtózáró pecséteket. A zárszalagok közül egyet a múzeumnak ajándékozott a tábornok. 3 5 A Magyar Nemzeti Múzeum megkezdhette munkáját a várva várt békés, rendeződő viszonyok között. A konszolidáció időszaka Az előzőekben tárgyalt, a román megszállással kapcsolatos eseményekkel párhuzamosan 1919. augusztus elsejével, a Tanácskormány bukása után megkezdődött mind múzeumi, mind kormányzati szinten a Tanácsköztársaság múzeumokra vonatkozó rendeleteinek hatálytalanítása, a visszarendeződés, - mint ahogy ez megtörtént az államigazgatásban és intézményi szinten mindenütt. A Múzeum még a szakszervezetinek nevezett Peidl-kormány hétnapos működése (1919. augusztus 1-7.) alatt (augusztus 5.) átiratban kérést intézett az intézmény vezetésének határozata alapján a Múzeum 1919. március 21-е előtti állapotának visszaállítása tárgyában. Ahhoz, hogy a múzeum a „nemzeti tudomány ápolása végett a nemzet egyetemének akaratán nyugvó alkotmányos államhatalom által részére kijelölt helyen szolgálatát folytathassa", négy pontban határozták meg a működés feltételeit. E szerint igényelték a Kenczler-féle likvidációs (átszervezési) bizottság azonnali megszüntetését, a Múzeum régi szervezetének visszaállítását eredeti állapotába, az 1919. március 21. után történt kinevezések visszavonását, valamint a Múzeum Tanácsköztársasággal szimpatizáló dolgozóinak felfüggesztését és ügyükben vizsgálat kezdeményezését. 3 6 Másnap a Múzeum Erem-és Régiségtára átiratot intézett a Szépművészeti Múzeum vezetéséhez, melyben az általa átadásra került műtárgyak visszaszolgáltatását kérte. A gyorsabb ügyintézés miatt megadta az átvétel lehetséges időpontját, mikor a küldött átviszi a tárgyakról kapott elismervényeket és azonnal átveszi azokat. 3 7 (Főként a Történeti Képcsarnok festményei, metszetei kerültek át a Szépművészeti Múzeumhoz.) A megbízott (ügyvivő) vallás-és közoktatásügyi miniszter, dr. Imre Sándor helyettes államtitkár (már a Friedrich-kormány nevében) augusztus 8-án a Nemzeti Múzeum 54
