Folia historica 22

II. Közlemények - Sallay Gergely Pál: Horthy Miklós Krizantém Rendje a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában

Sallay Gergely Pál Horthy Miklós Krizantém Rendje a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában?* „Magyarország kormányzója a világ államfői között a legszebben dekorált férfiak egyike, mint mondani szokás. Nemcsak azokat a kitüntetéseket hordja, amelyekkel államfők nemzetközi szokás szerint megtisztelik egymást, hanem katonai múltja (sic!) vitézi kitüntetéseit is, amilyenekkel nemigen dicsekedhetik más államfő."

1 A fenti idézet tanúsítja, hogy Horthy Miklós kitüntetéseinek száma és sokszínűsége a kortársak figyelmét is felkeltette. Voltak érdemrendjei között olyanok, amelyeket gyakran és szívesen viselt, s volt, ami a róla készült ábrázolásokon a legritkább esetben köszön vissza. Az előbbi csoportba tartozik a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztje és az első világháború során elnyert katonai kitüntetéseinek háromszögszalagos sora, valamint a kormányzóként általa alapított, illetve megújított magyar érdemrendek legmagasabb fokozatai. Nem véletlen tehát, hogy ezeket vitte magával kényszerű száműzetésébe 1944 októberében, s hogy hagyatékából - többek között - ma ezek találhatóak meg a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában.

2 A kormányzó kitüntetéseinek még egy háromszögszalagos sora ismert, amely magántulajdonban van.

3 Mindkét anyag az 1990-es évek első felében került vissza Magyarországra. Horthy többi érdemjelének sorsát és hollétét mind a mai napig homály fedi. Éppen ezért valódi meglepetés, hogy az Éremtár egyik darabja - amely egyébként a fent elősorolt tárgy-együtteseknél jóval régebben van a Nemzeti Múzeum gyűjteményében, sőt minden jel arra mutat, hogy az ország területét el sem hagyta - nagy valószínűséggel Horthy Miklós egykori rendjclkollekciójából származhat. A tanulmány ennek a kitüntetésnek, a japán Legfelsőbb Krizantém Rend jelvényének a történetét igyekszik nyomon követni. 1959 májusában az Éremtárnak vételre kínáltak egy távol-keleti kitüntetést. A gyűjteményi adattári iratok között a következő leírást találjuk a darabra vonatkozóan: „A felajánlott rendjel a japán Chrisantem-rend (sic!) jelvénye, és egyébként gazdag rendjelsorozatunk kiegészítésére kívánatos (sic!) és megszerzése azért is ajánlatos, mert nálunk az előfordulása meglehetősen ritka. A fentiek alapján megszerzését ajánlom. Budapest, 1959. május 9."

4 A Huszár Lajos (1906-1987) osztályvezető kézjegyével ellátott, gépelt lap túloldalát olvasva kiderül, hogy a kitüntetésért 100,- forintot fizettek dr. Szöllösi (valójában Szőllősy) Gyulánc, Budapest VIII. Puskin u. 24. szám alatti lakosnak. Huszár Lajos sorait értelmezendő, illetve a kifizetésre került összeg nagyságát magyarázandó, tekintsük át a Krizantém Rend történetét és főbb ismérveit. A Legfelsőbb Krizantém Rend (Daikim-i Kikka-só) áll Japán kitüntetési rendszerének csúcsán. A császári család tagjain kívül külföldi uralkodók, uralkodóházak tagjai, államfők, valamint japán miniszterek és katonák lehetnek a tulajdonosai. Az 1876. november 15-iki császári rendelettel alapított kitüntetés két fokozatban adományozható: rendi láncon (1888 januárjától) és vállszalagon. Rendi láncon azok viselhetik a jelvényt, akik a vállszalagos fokozatot már korábban megkapták. Mindkét változathoz mellre tűzhető csillag tartozik. 1958 júliusáig rendi láncon 24 japán és 25 külföldi, vállszalagon 78 japán és 135 külföldi személy viselhette a rendjelet - valamennyien nemesi származásúak. Dwight D. Eisenhower amerikai elnök volt a rend első nem nemesi vérből való kitüntetettje (1960 szeptemberében).

5 A Krizantém Rendet az Osztrák-Magyar Monarchiában mindössze öten (I. Ferenc József császár és király. Rudolf Ferenc Károly József főherceg, Lipót Ferdinánd főherceg, Ferenc Ferdinánd főherceg és Ferdinánd Károly Lajos főherceg) birtokolták,

6 Magyarországon 373