Folia historica 22
I. Tanulmányok - Szelke László: A „fekete-sárga Szegfű" - Szekfű Gyula és a Rákóczi mozgalom.
pályázatra és a szoborra érkező összeg is, és az eseménytelenebb napokon is volt mivel kitölteni a „rovatot". Minden bizonnyal volt aki nem a megjelenési vágytól hajtva, hanem őszinte hazaszeretetből, egy nemes ügy céljaira küldte azt a pár koronás kiegészítést, mely így a tényleges összegnél értékesebb volt. Az egyre növekvő érdeklődés és kíváncsiság miatt Rákóczi életének főbb mozzanatait bemutató bélyeg-sorozat, népszerűsítő kis könyvecske valamint idealizált képek kiadását kérik illetve ajánlják az ország több pontjáról a szerkesztőség szíves figyelmébe. 7 7 A Rákóczi-mozgalom különösen érdekes helyszíne volt Miskolc, ahol „a református főgimnázium tanulói kuruc nótákat énekelve a város határába vonultak, ott óriási tüzet raktak, és az előzőleg összevásárolt Szekfü könyveket tüzredobták és a Szózat hangjai mellett elégették, majd kuruc nótákat énekelve visszatértek a városba". 7 8 Míg sok helyütt a városi közgyűlések megelégedtek egy-egy Rákóczit ábrázoló kép, kupa vagy serleg beszerzésével, addig a miskolciak az Avas legmagasabb pontján egy Rákóczi-torony felépítését határozták el. 7 9 A Rákóczi-mozgalom legnagyobb és legszínesebb rendezvényét a dómban nyugvó hamvak és talán a közelgő képviselőválasztás miatt is Kassán tartották. A mindenhol megszokott ünnepi ebédek és vacsorák alatt elhangzott beszédek mellett valóban színvonalas programok, operaelőadások, hangversenyek, felolvasások és szavalatok hangzottak el az egész napos program keretében. A gyönyörűen feldíszített és estére kivilágított városban sokak részvételével fáklyásmenet zárta a műsort. 8 0 A kassaiak nagy része bizonyára jól érezte magát a Rákóczi-ünnepen, a választásra jogosult polgárok szűk körének többsége mégis a munkapárti jelöltre adta le szavazatát, talán úgy gondolták, más a munka és más a szórakozás. A Magyarország a Szekfü mellett, vagy Szekfű érdekében szóló tanárokat 8 1 és szaktudósokat 8 2, valamint Szekfű Gyula két, még 1914 tavaszán publikált - a történetírói munkásságát és emberi méltóságát egyaránt érintő vádakra válaszul szánt rövid „tanulmányait" 8 3 nemes egyszerűséggel hazugságoknak nevezi. A szaktudósok és a „győri névtelen" 8 4, az igaz vagy igaztalan, de mindenképpen szalonképtelen és durva támadások következtében született a sajtóban is közzétett és különnyomatban is terjesztett nyilatkozatait csupán aknamunkának és mentőakciónak látja vagy láttatja, és a hazaárulás súlyos és igaztalan vádjával illeti őket. 8-" 1 Kossuth Ferenc halála és temetése 8 6 az ellenzéki publicisztika figyelmét is újra az állandó téma, az 1848-as események felé fordította, hogy aztán a vészesen közelgő, és addig ismeretlen borzalmakat tartogató első világháború véget vessen egy jó időre ennek a vitának is. Két év múlva, 1916 tavaszán, Szekfü habilitálása okán a vita, Ballagi Aladárnak köszönhetően jóval kisebb méretben ugyan, de újra megismétlődik. A vita során Ballagi által kiadott Az igazi Rákóczi 8 7, majd a válaszul Szekfü által megjelentetett Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit? 8 8 című kötetek összevetéséből már egyértelműen Szekfű Gyula - Ballagival szembeni - szellemi fölényét lehet megállapítani. A nagy háborúba induló magyar bakák pedig már vagy régen nem emlékeztek, vagy soha nem is hallottak Szekfü Gyuláról vagy Ballagi Aladárról. De sokuk szívében bizonyára ott volt Rákóczi Ferenc, a kultusz által évszázados messzeségből is erőt adó, kitörölhetetlen alakja. 8 9 A száműzött Rákóczi kapcsán született korabeli tudományos értékeléseket, így Domanovszky Sándor, Marczali Henrik vagy Angyal Dávid szakmai, és Szekfű munkájával szembenjogos, a protestáns és erdélyi gyökerű függetlenségi hagyományokat érvénytelenítő mozzanatokat feltáró bírálatait kiválóan mutatja bc és elemzi a már említett monográfiájában Dénes Iván Zoltán 9 0.E tanulmányban így már csak az általa említett és Szekfü további pályafutása kapcsán értékelt, de nem tárgyalt Rákóczi-mozgalom bemutatására, a mellékletben pedig az e vita stílusát és hangulatát reményeink szerint jól jellemző cikkek, versek és karikatúrák áttekintésére és gondos válogatására vállalkozhattunk. 27
