Folia historica 22
II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában
A világjáró tudós felvételei Cholnokynak élete során többször alkalma nyílott Magyarországtól távoli vidékeken természetföldrajzi jelenségeket tanulmányozni. Nemcsak tudósként, hanem oktatóként is vallotta, hogy a jó földrajztanárnak és az igazi geográfusoknak rendszeresen kell külföldre utazniuk. Ebben a fejezetben Cholnokynak csak azon külföldi útjaival szeretnék foglalkozni, melyekkel kapcsolatban akár negatívot, akár pozitív kópiát őrzünk az ELTE-letétben. 1896. december 3. és 1898. július 4. között Cholnoky egyszemélyes expedíciós jellegű utazást tett Kelet-Ázsiában, Kínában, Mandzsúriában és a Jangce mellékén. Az ekkor készült felvételeiről 130 darab 13x18 centiméteres üvegnegatív tanúskodik a letéti anyagban, a vintage kópiák a Magyar Földrajzi Múzeumban találhatók. Kalandjairól, az utazás nehézségeiről és tudományos munkájáról Cholnoky részletesen beszámolt a három kiadást megélt A sárkányok országából című könyvében. A felfedezés vágya munkált a tudósban, amikor Lóczy Lajos buzdítására belevágott az „alacsony költségvetésű", sok kolléga által támadott vállalkozásba. „Az egyik tudós azt mondja, hogy a Jang-ce-kiang valamikor a Tai-hu tavon keresztül is bocsátott ágat a tengerbe, a másik tudós azt vitatja, hogy az lehetetlen. Ott van aztán a Hang-csou öböl özönárja, természetvizsgáló még nem látta; ott van Hang-csou vidéke [LII/767., 768.], nyugat felé: teljesen ismeretlen. Ott van a Huai hegység [LII/807., 809., 812.]. Csak annyit tudunk róla, hogy van! De hogy milyen, hogyan nyúlik el főgerince, miből van, mekkora? Azt mind nem tudjuk." 6 1 Cholnoky kelet-ázsiai expedíciójának elsődleges célja az volt, hogy tanulmányozza a Hoang-ho és a Jang-ce-kiang deltavidékét [LII/748-750.], az özönvízszerű áradásokat és a folyószabályozás módjait. A mongol pusztákon a futóhomok mozgásának törvényeit, az oázisok életét és a mesterséges öntözést vizsgálta; valamint méréseket végzett a Nan-king vidéki szénbányák [LII/745-747.] és a Tien-pao-san [LII/728-730.] és Szan-tao-kou vidéki [LII/734-741.] arany- és ezüstbányák területén. 14. Or. 9. A kijevi Szent András templom 1901-ben 182
