Folia historica 22

II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában

noman részletezett térszínre egy olyan szintvonalat, amely annak minden finomságát elárulta. Egy deciméterrel magasabb árvíz mindent ellepett volna, egy deciméterrel alacsonyabb víz pedig nem lett volna képes kimutatni a Bodrog és Tisza helyváltozásai következtében keletkezett parti képződmények avult, megkopott, de még mindig mutatkozó formáit. Az innen felvett képek örök időkre becsesek maradnak, s világhírük máris biztosítva van, mert az 'Atlas morphologique Internationale' felvette képei közé."

5

4 (Ze. 17-22.) 1915-ben, bár a háborús helyzet miatt sem elegendő pénz, sem kellő számú segítőtárs nem állt rendelkezésre, Cholnoky Fülöpszállás és Izsák térségében tanulmányozta a homokbuckákat (PP. 48/1.), majd a Dunavecsétől Kalocsáig terjedő szakaszon vizsgálta a Duna árterét, medrét és zátonyképződéseit (például PP. 32/1., PP. 49.). A török hódoltság után az Alföldön újjá- és újonnan épült falvak életszínvonalának emelkedéséhez elengedhetetlen volt - a folyószabályozás és a futóhomok megkötése mellett - az artézi kutak fúrása. Ezt Cholnoky is hangsúlyozta Magyarország földrajza című könyvében, s példaként Hódmezővásárhelyét hozta fel, ahol az úgynevezett Nagy András Jánoskút, az 1910-es évek Alföldjének legbővízübb artézi kútja működött (Cso. 47/1-2.; 11. sz. képmelléklet). 1879-80-ban fúrta Zsigmondy Vilmos fia, Béla az első nyilvános artézi kutat Hódmezővásárhelyen. Ennek sikerén felbuzdulva Nagy András János gazda saját költségén 11. Cso. 47/1. A hódmezővásárhelyi artézi kút az 1920-as években fúratta a II. számú artézi kutat, mely igen bővizű volt, egy nap több mint egymillió liter vizet adott. Cholnoky azt is leírta, hogy az alföldi artézi kutak vize kissé kénszagú volt, de hűtéssel ez a szag megszüntethető. Jelentőségük felbecsülhetetlen, hisz nekik köszönhetően sikerült megfékezni az Alföld hírhedett csecsemőhalandóságát.5 179