Folia historica 22
II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában
medencefenékbe a Szamos, a Maros és az Olt mély, széles völgyeket vágtak mellékfolyóikkal, különösen a két Küküllövel együtt. A völgyek lejtői csodálatosak! Éppen nem állékonyak, hanem mindenféle suvadások látszanak. A halmok ugyanis mezőségi ágyából vannak, s ezeknek tetején laza homokkő-réteg fekszik. Az agyag átázik, és a lejtők lecsúsznak, lesuvadnak, ahogy Erdélyben mondják. A lesuvadt homokréteg-darabok lenn a völgyben, mint valami prehisztorikus halmok emelkednek ki. Valóban prehisztorikus halmoknak is tartották őket! Az egész irodalomban néhány szó emlékezett meg erről a rendkívül érdekes, és talán az egész Földön egyedülálló jelenségről. Mert bámulatos, hogy mennyire ellepik a suvadások a medencét! Ezért a domboldalak a legnagyobbrészt műveletlenek ma! De nem így volt hajdanában! Már a bronzkorban teraszozták a domboldalakat, s ezzel a suvadásokat megakadályozták, s a domboldalak művelhetők lettek." 4 6 A tudós Kolozsvárt megörökítő felvételein láthatjuk a Szamos partját (Kol 6/2.), és a Szamos és a Nádas patak völgye közt hosszan elnyúló, 60 méter magas kavicsos fennsíkot, az úgynevezett Fellegvárat (Kol. 53/2.). A Fellegvár könnyen leomló homokkő sziklafalai 1918 februárjában katasztrófát okoztak: a lejtő lankás részén felépült nyomorúságos viskókra és az ott lakó városi szegényekre rázúdultak a sziklák, s „néhány házat és embert agyonnyomott a sok száz mázsás görgeteg." 4 7 Valószínűleg ennek a hegyomlásnak a nyomait örökítette meg Cholnoky a Kol. 53/2. jelzetű felvételen. Kolozsvár a Kis-Szamos déli partján épült fel, egy kb. 15 méter magas, széles folyami teraszon, melyet szemléltetés céljából szintén lefényképezett Cholnoky (Kol. 24/2., Kol. 66.). 6. Kol. 55/1. Kolozsvár látképe 1910 körül A letéti anyagból megállapítható, hogy a tudós kolozsvári évei alatt felkereste és megörökítette a nagyenyedi templomerődöt (AF. 30-35.), Vajdahunyad várát (Hu. 11 l-l 17.), és többször járt Brassóban (Br. 35., 37., 40., 50., 51., 52.). Fényképezett románok lakta falvakban is (Kol 27-28.; 7. sz. képmelléklet): „Az oláh falusi házat az igen alacsony falak és az 175
