Folia historica 22
II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában
Erdélyi képek Cholnoky 1905 és 1919 között tanított a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Egyetemes Földrajzi Tanszékén. Az elődjétől örökölt szegényes felszerelést hatalmas munkával egy szemléltetőeszközökben és szakkönyvekben gazdag földrajzi intézetté alakította. így számolt be eredményeiről 1917-ben: „Van asszisztensem, rendesen fizetett gyakornokom, laboránsom és szolgám, van az intézetnek 1800 korona rendes átalánya és 5000 korona alapberuházási átalánya. Sikerült mintegy 10-15.000 kötetből álló, jól megválogatott szakkönyvtárt, hatalmas térképtárat, szép müszergyűjteményt, gazdag fénykép és képgyűjteményt, mintegy 5000 vetítő képet s több ezerre menő eredeti negativus üveg- és film-lemezt összeszednem, van az intézetnek meteorológiai és földrengésjelző állomása stb." 4 4 Kolozsvári évei alatt a tudós felfedezőutakon bejárta Erdélyt, hallgatóival többször kirándult az erdélyi havasokba, az 1890-ben alakult Erdélyi Káipát Egyesület elnökeként népszerű előadásokon buzdított a turistáskodásra, klubtársaival kirándulásokat szervezett. Útjairól számos fénykép tanúskodik. Cholnokyt mint geográfust elsősorban a természetföldrajz, a földfelszín formái érdekelték; ez derül ki tudományos írásaiból és önéletrajzából is. Fényképfelvételeinek témaválasztását elsősorban ezen érdeklődése határozta meg, de figyelme mindig kiterjedt az épített környezetre, az emberi kéz alkotó és romboló munkájának nyomaira. Lippa és Radna festői panorámáját (Ar. 73., 74., 75.) nem elsősorban a látvány szépsége miatt örökítette meg (bár festőként erre is fogékony volt), hanem mert ott a kct település között a Maros egy úgynevezett epigenetikus völgyön haladt át. (A folyó levágott egy darabot a gránithegyből; a déli parton fekvő levágott részen, melyet puha rétegek takartak, lepusztult a földfelszín és elpusztultak Lippa várának romjai is, míg az északi oldalon Sólymos várának romjai a csupasz gránitsziklákon megmaradtak.) Ilyen epigenetikus völgyet tanulmányozott Cholnoky a Torda fölötti Túri-hasadéknál (Kol. 24/3., ТА 20.), Pilisszentkeresztnél (PP 77/2., 93/1-2.) és a Burnóti patak szurdokában (Za. 379/5.) is. Lippánál és Rad4. Ar. 78/2. A sólymosi vár az 1910-es évek első felében 173
