Folia historica 22

II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában

részletei láthatók (Ve. 51-52.)

1

9. Ezek a felvételek pár hónappal azelőtt készültek, hogy az ifjú tudós elindult kelet-ázsiai, kínai expedíciójára (1896-98). Mind a balatoni, mind pedig a kínai felvételek 13x18 centiméteres üveglemezekre készültek. (Neg. Ve. 128., 129.; LII/696-813., LII/942—952.) Az angol orvos és amatőrfényképész Richard Leach Maddox (1816-1902) által 1871-ben kikísérletezett brómezüst-zselatin szárazlemezek néhány tökéletesítés után az 1880-as években terjedtek el tömegesen. Az évtized második felére ez az üveglemez-negatív kiszorította a használatból a kollódiumos nedveslemez-negatívot. Az új eljárás több szempontból is előnyösebbnek bizonyult a korábbi technikával szemben. Az üveglemezt nem a felvétel helyszínén kellett a fényérzékeny anyaggal bevonni és ott a felvétel után azonnal előhívni, így a fényképész megszabadult a mázsás felszerelés: a sötétkamraként szolgáló sátor, vegyszerek és tálak cipclésétől. A zselatinos szárazlemezek fokozottabb fényérzékenysége miatt már jóval rövidebb expozíciós időre volt csak szükség, mint a kollódiumos nedveslemezek használatánál, így lehetőség nyílt a másodperc tört része alatt lezajló események megörökítésére. Az üveglemezre történő fényképezés azonban továbbra is számos nehézséggel járt: a lemez könnyen megsérülhetett, eltörhetett, és behelyezni, majd kivenni a gépből sem volt egyszerű. A lemezek és maga a fényképezőgép is súlyosak voltak. Bár az üveglemez-negatívot már nem a fényképezőnek kellett előállítania, de az előhívás, nagyítás és másolás még mindig az ő feladata maradt. Ezekre a nehézségekre az amerikai George Eastman találmánya, a Kodak-gép, és a celluloid tekercsfilm hozott megoldást az 1880-as évek végén. Az Eastman-cég 1889-ben kezdte el gyártani a cellulóz-nitrátos tekercsfilm- és síkfilm-negatívjait, de ezek csak fokozatosan tudták kiszorítani a használatból az üvegnegatívokat. Konkoly-Thege Miklós Bevezetés a fotografozásba című 1891-ben megjelent könyvében még lebeszélni próbálja a fényképezéssel próbálkozó kezdőket a filmek használatáról: „A negativ kép a legtöbb esetben preparált üveglemezen van, ritkábban a népszerűségre vergődni sehogyan sem tudó Eastman papíron s az újabb , s miután utóbbival a kísérletet is csak a leggyakorlottabb egyéneknek ajánlhatom, jelen füzetke feladata mellett tekintsük azokat mint nem létezőknek s maradjunk conservativ módon a régi üveglemez mellett [,..]."

2

0 A legnagyobb és legjobban felszerelt budapesti fényképészeti szaküzlet, a Calderoni és Társa cég már a századforduló előtt árusította az orsókazettás, üveglemez helyett cellulóz-nitrátos filmre rögzítő könnyű kézikamerákat. Valószínű, hogy ez a szerkezet még túlságosan újnak (és drágának) számított 1896-ban; s talán ezzel indokolható, hogy Cholnoky egy több kilogrammos Suter-féle svájci gyártmányú fényképezőgéppel indult kínai útjára, melybe 12 darab 13x18-as üveglemezt kellett helyezni.

2

1 A kamerán és állványán kívül kimosótálakat, egy mérőüveget és oldószereket is vitt magával, mert felvételeit maga akarta előhívni.

22 Gyakorlatlansága és a párás időben az üveglemezről könnyen leoldódó zselatin miatt azonban felvételeinek csak a felét sikerült rögzítenie. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött letéti anyagban ezekből a negatívokból 130 darab található meg, a róluk készült egykorú pozitív képeket a Magyar Földrajzi Múzeum őrzi. A letéti anyagban található legkorábbi síkfilmre rögzített Cholnoky kép 191 l-ben készült (pl. Film. Za. 54. -Za. 367.).

2

3 Ezt követően egyre több síkfilmes felvétellel találkozhatunk, de a tudós még 1935-ben is fényképezett üveglemezre (pl. Za. 552. - Neg. Za. 605.). „A síkfilmek a lemezek kiváltására készültek, kisebb a súlyuk, könnyebben kezelhetőek, törhetetlenek és viszonylag olcsóak. Ezzel szemben hátrányuk a könnyebben sérülő, karcolódó hordozó, amely nem teljesen mérettartó a kidolgozás során, valamint az, hogy képméretük nem használható ki teljesen, mert a [negatívtartó] kazetta bádogbetétje a szélekből mindig kitakar valamennyit."

2

4 A cellulóz-nitrátos filmek az 1930-as évek elejétől fokozatosan kiszorultak a 167