Folia historica 22
II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában
A professzor nem minden esetben tudta a képek adatait (néha saját felvételeinél sem), legtöbbször a felvétel ideje nincs jelölve. Ilyenkor a muzeológusnak a kép technikája és tartalma alapján kell következtetnie a készítés idejére. A fényképek jelentős része megjelent nyomtatásban, ugyanaz a kép akár többször, különböző írások (tudományos szakkönyvek, tankönyvek, értekezések, tanulmányok, cikkek stb.) illusztrációjaként is felbukkanhat. A legkorábbi publikáció irányadó lehet a felvétel készítési idejének meghatározásában. (Számos kartonra ráírta valaki [Cholnoky?], hogy az adott kép hol jelent meg nyomtatásban.) Cholnoky fényképfelvételei közül is rengeteg megjelent nyomtatásban: az általa írt szakkönyvekben, tudományos értekezésekben; úti beszámolóiban, ismeretterjesztő cikkeiben, de kollégái által írt szakkönyvekben és külföldi tudományos művekben is találkozhatunk a pontos témamegjelölésű, „Szerző felvétele" vagy „Cholnoky Jenő felvétele" jelzéssel ellátott képekkel. Ezek megkeresése, a letétben őrzött képekkel való összehasonlítása nélkülözhetetlen segítséget jelent a felvételek datálásában, és a fényképező Cholnoky témaválasztásának megértésében. Vannak felvételek, melyeket sajnos csak nyomtatásból ismerünk, az eredeti negatívok és másolatok elvesztek vagy elpusztultak. (Ilyenek például Cholnokynak az erdélyi Virágos völgyben készült felvételei, 5 vagy az 1911. július 8-i kecskeméti földrengés nyomait megörökítő képei. 6) A tudós nevéhez több mint húszezer oldal publikáció kapcsolható 7, melynek nem elhanyagolható részét képezik népszerűsítő, ismeretterjesztő írásai. 1899-ben kezdett el Cholnoky népszerű cikkeket írni, előadásokat tartani; a Vasárnapi Újság, az Uránia, a Kor és a napilapok is szívesen közölték írásait. Anyagi nehézségei vitték rá a „népszerüsködésre", hisz felesége és gyermekei mellett Ferenc és László öccsét és apja halála (1902) után édesanyját is el kellett tartania, és rendszeresen ki kellett segítenie író bátyját, Viktort is. 8 Tudós kollégái közül sokan és sokszor támadták népszerűsítő, „népszerűsködő" tevékenységéért, amit azonban Cholnoky kedvvel és hozzáértéssel folytatott. A laikusok számára is érthető, közvetlen, tréfákkal fűszerezett előadásmódja mindig sok hallgatót vonzott, gyakran irigység és rosszindulat céltáblájává téve a professzort. 1901-1905 között az Erzsébet Nőiskolában heti öt órában oktatott földrajzot, tanított a földrajztanárokat továbbképző Budapest Székesfőváros Pedagógiai Szeminárium előadássorozatában, és előadásokat tartott az Uránia Színházban is. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület 1897-ben - bécsi és berlini mintát követve alakult meg. Célját - a természettudományok népszerűsítését és az ismeretterjesztést — diapozitívok kölcsönzésével, a hozzájuk készült előadási szövegek árusításával, és az Uránia című folyóirat terjesztésével igyekezett szolgálni. Az Uránia Tudományos Színházban neves tudósok, oktatók tartottak ismeretterjesztő és felvilágosító előadásokat. Cholnoky és az Egyesület együttműködését elevenítik fel a tudós szavai: „Előadásaim, tanításaim megkönynyítése végett az Uránia tanszervállalat készített 20 fizikai földrajzi előadást 50-50 képpel, mindegyik egy-egy kerek előadás, a 20 együttvéve az egész fizikai földrajzról jó átnézetes képet nyújt, nemsokára nyomtatva is megjelenik. De hol vegyük az 50x20=1000 fizikai földrajzi képet? Sokat magamnak kell festenem és rajzolnom." 9 Cholnoky vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. 1 0 „Igen sok képet magam színeztem, másra nem bízhattam, mert vad dolgokat mázoltak. A diapozitivus lemezek színezésének az a fő titka, hogy csak nagyon halvány, nagyon finom színeket szabad használni, s mindig elmosódva, mert különben szörnyű idétlenségek jelennek meg a vásznon." 1 1 Az ELTE-letétben több mint négyezer üvegdia található. Ezek egy része a letétben is fellelhető pozitív képről készített vetítő-kép, de a többségük olyan dia, melynek eredetije nem a Fényképtárban van. Cholnoky rengeteg diát készíttetett könyvekben, újságokban megjelent rajzokról, fényképekről, melyeket szintén fel tudott használni oktatómunkájában. 164
