Folia historica 22

II. Közlemények - Cs. Lengyel Beatrix-Makai Agnes: Eberhardt Károly életútja és kitüntetései

55 Dunyov István (1816-1889) honvédtiszt, aki a szabadságharc leverését követően évekig raboskodott, majd 1859-ben kiszökött Itáliába, Garibaldi seregében ezredes, a volturnói csatában elvesztette fél lábát. Haláláig Itáliában élt. Lásd LUKACS, 1968. 56 Pulszky Ferenc (1814-1897) régész, történetíró, politikus. Az 1840-es években a refor­mellenzék ismert tagja, 1848-1849-ben államtitkár, 1849-ben Londonba távozott. 1860­tól Torinóban élt mint a Daily News tudósítója és a magyar emigráció képviselője az olasz kormánynál. Kossuth-tal történt szakítása után Firenzébe költözött, 1866-ban am­nesztiával jött haza. 1869-1894 között a Nemzeti múzeum igazgatója. Lásd A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-2002. Budapest, 2003. II. köt. 1033-1034. 57 olvashatatlan szó 58 Óváry Lipót (1833-1919) történetíró, később az Országos Levéltár őre, aki diákként részt vett a szabadságharcban, majd Aradon újságíróskodott. Harcolt Garibaldi dél-itáliai ex­pedíciójában, később Vetter altábornagy segédtisztje a Magyar Légióban. 1864-től a magyar-olasz kapcsolatok levéltári dokumentumait másolta Itáliában. 1868 után tért haza. Lásd ÁCS 99. és LUKÁCS, 1986. 445. 59 OSzK Kézirattár Fond VIII/258. 60 HADTÖRTÉNET 567.; Kossuth Klapkához 1859. október 9. Közli: KOSSUTH I. kötet 31. 61 HACZKY 158. 62 Az Olasz Köztársaság köztársasági elnökének hivatalos honlapjáról származó adat. (www.quirinale.it) A kitüntetést megújított formájában, mint alább ismertetjük, ma is adományozzák, ezért a köztársasági elnök hivatalos honlapján is szerepeltetik az eddig e kitüntetésben részesítetteket. Köszönjük Cseh Zsoltnak, hogy tudomásunkra hozta a hon­lapra vonatkozó információt. 63 „Eberhartról azt írták többen, hogy megsebesült; tegnap beszéltem vele, s örömömre lát­tam, hogy semmi baja." - írta Óváry Lipót Ihász Dánielnek Nápolyból 1860. november 5-én. MOL Tanárky irathagyatéka R. 195. 1—II. Közli TANÁRKY 366. 64 Garibaldi ingadozásának oka alapvetően az volt, hogy már ekkor szeretett volna Róma el­len indulni. Vezérkarában is különböző nézetek képviselői kaptak helyet. ,,A turini kabinet aggódva értesített Garibaldi szándokáról, Rómát és ott a franciákat megtámadni, s kért, tegyek kísérletet őt e veszélyes szándoktól eltéríteni."-jegyezte fel például Kos­suth. Idézi CSORBA, 1988. 279. 65 „Eberhardtnét, midőn tegnapelőtt Capuából Nápolyba jött, a városhoz közel zsiványok támadták meg, s nagy szerencsésen csupán karperec áldozatával, mit letéptek róla meg­menekült." Óváry Lipót levele Ihász Dánielnek, Nápoly 1860. november 7. MOL R. 195 I—II. 92. szám. Közli TANÁRKY 370. 66 Medici, Giacomo (1817-1882) tábornok. Részt vett a spanyol polgárháborúban, 1849­ben a Római Köztársaság harcaiban, 1860-ban a garibaldisták második expedícióját vezette. 1866-ban harcolt a harmadik függetlenségi háborúban, 1868-1873 között Palermo prefektusa és a Szicíliában állomásozó seregek parancsnoka. Parlamenti képviselő, 1870-től szenátor. 1874-től II. Viktor Emánuel hadsegéde, 1879-től Vascello márkija. Lásd Enciclopedia Militare. Milano, s. d. 67 Lásd KOSSUTH V. 635. 68 HACZKY 158. és NÉMETH kézirat 14. 69 A légió történetére lásd LUKÁCS, 1986. 57-113. 70 Kossuth Lajos Tódor levelét (Torino, 1862. július 19. MOL Kossuth gyűjtemény. II. S. 2. - 453.) apjához idézi LUKÁCS, 1984. 231. ugyanitt 64. jegyzet és LUKÁCS nyomán NÉMETH kézirata 15. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom