Folia historica 22

II. Közlemények - Cs. Lengyel Beatrix-Makai Agnes: Eberhardt Károly életútja és kitüntetései

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 Szekulics (Sekulits) István 1848. szeptember 1-től százados a Zrínyi zászlóaljnál, október 14-től őrnagy, az előbbiből alakuló 35. zászlóalj parancsnoka. BONA, 1987. 292. TAKÁCS 1. Exner 6. Exner István vaszari iskolaigazgató volt, aki foglalkozott Eberhardt élettörténetével, 2000-ben hunyt el. Özvegye őrzi kéziratos hagyatékát, amelybe a közeljövőben betekintést enged. MATOLAI 74. A forráshelyre Hermann Róbert hívta fel figyelmünket. BONA, 1998-2000. 344. HACZKY 157.; „Bem távollétében Stein Miksa augusztus 12-én Szászsebesnél súlyos vereséget szenvedett, s Dévára vonult. Augusztus 14-én az őrség gondatlansága következtében felrobbant a dévai vár, eztután Stein Dobráig vonult vissza. Bem elérte Dobrát, átvette a parancsnokságot, s Déváig nyomult előre. Ám meg kellett győződnie arról, hogy a dél-erdélyi csapatoktól és a IV. Hadtest maradványaitól további ellenállást remélni nem lehet. Ezért Steinnel együtt elhagyta a sereget, s török területre menekült." HERMANN, 2004. 369. Bem 1849. augusztus 23-án lépett török területre. HERMANN, 2004. 196. Guyon, aki ugyancsak részt vett a temesvári csatában a IV. hadtest parancsnokaként 1849. augusztus 18-án lépte át a határt. Lásd HERMANN, 2004. 378. és 160. HACZKY cikke szerint hét csatában vett részt a szabadságharc idején. TAKÁCS 1. Ezúton is köszönjük Hermann Róbert szíves segítségét. Hermann Róbert Eberhardtra vonatkozó kutatásáról írott levele a szerzők birtokában. KERTBENY 375. tétel SPLÉNY 328-329.; HACZKY 158. a cserkeszt nem említi, de szól még a latinról és a szlovákról, mint olyan nyelvről, amelyen Eberhardt tud. PAP-SZALCZER 352. HACZKY 157. „Mint emigránsok a damaszkuszi török seregben szolgáltak ez idő szerint Eberhárd Károly honvéd százados..." PAP-SZALCZER 115. Érdekes a rangmegjelölése a precíz Pap Jánostól. Ez talán megengedhetővé teszi azt a feltételezést, hogy a századosi rangemelést a meneküléskor kaphatta, akkor talán valóban Guyontól, hogy török földön kedvezőbb helyzetbe kerülhessen. Lásd még LUKÁCS, 1984. 104. TÜKÖRY 23., HACZKY szerint 185 l-ben Libanonban volt. SPLÉNY 170. KLAPKA 445. Sajnos nem sikerült azonosítanunk a két említett helységet. A Kubán folyó a Kaukázus északi részén található. Déchy Mór Kaukázusról szóló könyvében említi a vidék kisebbnagyobb erődítéseit, várait, amelyek az orosz előnyomuláskor épültek. Szót ejt az 1880. körül már lakatlan faluról is, ahol Samyl imám lakott. Lásd DÉCHY 4., 149., 228., 270., 302, és 432. Köszönjük Kubassek Jánosnak, hogy felhívta figyelmünket Déchy könyvére. HACZKY 158. Guyonné Splényi Mária SPLÉNY 313. és 314. TÜKÖRY 39. Tüköry levele Kmettyhez, Kostantinápoly, 1857. március 2. „Daczára annak, hogy Sámyl, a Kaukázus keleti részén lakó csecsenczek feje, a szabadságharczokban páratlanul hosszú ideig, harminczöt évig, folytatta az elkeseredett védelmi-harcot, a különféle törzseket nem volt képes egyetértésre bírni s 1864-ben a cserkeszek leigázása is befejeztetett. ... A cserkeszek harczaiból sem hiányzottak a