Folia historica 22

II. Közlemények - Cs. Lengyel Beatrix-Makai Agnes: Eberhardt Károly életútja és kitüntetései

Eberhardt Károly emigráns társa, a Damaszkuszban Guyon gyermekeinek magán­tanítójaként tevékenykedő Pap János szerint, vallását megtartva, török nevet felvéve lépett a török hadseregbe: „Éberhard Károly kapitány, később kol-ágászi - Abdurrámán efendi" 2 1. Haczky Dániel a Magyarország és a Nagyvilágban 1868-ban viszont azt írta, hogy felvette a muzulmán hitet. 2 2 1850 nyarán Damaszkuszban tartózkodott, ahol a beduinokkal harcolt, több magyar emigráns társaságában. 2-' Bem távozása után is feltehetően ott maradt a Guyon vezette csapa­toknál. 2 4 1851 körül nősült meg, feleségül véve Tischner Krisztinát, egy pozsonyi tanár német anyanyelvű leányát, aki Guyon Richard feleségének, Splény Mária bárónőnek társal­kodónője volt. Feltételezhető, hogy már előzőleg is ismerték egymást, mert Tischner Krisztina maga ajánlkozott Pozsonyban Splény Máriának, hogy vele tart a törökországi száműzetésbe. 2 5 A krími háború idején Törökországba utazó Klapka említi, hogy a „Duna melletti hadaknál, Omer pasa főhadiszállásán valának Tüköry, Eberhard, Kiss József őrna­gyok". 2 6 „1855-ben Nekitbetnél és Korkucz várnál a Kubán folyó partjain 2 7 véres győzelmet ara­tott, a török katonai érdemjelt kapta a szultántól" - írta Haczky Dániel 1868-ban. 2 8 1857 januárjában Splény Béla báró Konstantinápolyba utazott, hogy Guyon halála után segítségére legyen testvérének. Emlékirataiban köszönettel emlékszik meg Eberhardtról és feleségéről, több alkalommal is. Megérkeztekor Eberhardt várta a hajónál, ekkor így írt róla: „Eberhardt Károly volt, ki 1849-ben mint honvédtiszt menekült, Damascusba került, ... ; most alőrnagy volt török szolgálatban, Abdurrahman név alatt, és Mimie-nél 2 9 mindennapos, sokban segítségére. ... Az itt levő magyarok közt csak Eberhardt és neje voltak őt melegen támogató barátjai, a többiek egyszerűen ismerősök, vagy még ellene fordulók is." 3 0 1857 márciusában Konstantinápolyban tartózkodott. 3 1 Eberhardt cserkeszek közötti tevékenységére több emlékiratíró és újságcikkek is utalnak. Veress Sándor részletesen elmeséli a tulajdonképpen a Kaukázus birtoklásáért folytatott, orosz-török küzdelem cserkeszeket érintő részleteit, amelyekben Eberhardt is részt vett. 32 Egymástól függetlenül említik közvetett forrásaink, hogy részt vett a Szuchum-Kále (ma: Szuhumi - a Fekete-tenger ÉK-i partján fekvő város Grúzia, Abházia tartomány) erődjéért vívott csatában. 3 3 Splényi szerint személyesen találkozott a csecsenek vezetőjével Samyl imámmal. 3 4 Az életrajzok több esetben utalnak kapcsolatára Vámbéry Árminnal. Huttkay Lipót az egyetlen, aki a Világban 1923. március l-jén az Eberhardt levéltár egyes darabjait közölve egy Vámbéry levelet is idéz: „... Hacsak Olaszországról kérdezősködtem, mindjárt az Ön becses neve is ajkamon volt: nem is lett volna szép, ha elfelejtettem volna azon sokoldalú szívességeket, melyeket Tábornok ur és tisztelt neje velem tettek. Önök által a keleti életbe vezettettem és ha hazámnak és a világnak valahára használhatok az Önök érdeme is leend. Meg de sokszor jut eszembe a csendes lak: Csecsme Mohollesinde - az első török szállásom, vagy pedig mindőn legelőször Husszain Daim Pasához vezetett: az volt osko­lámnak kezdete, az a fő fegyver, mellyel magamat későbben messze és veszedelmes utai­mon védhettem. ,.." 3 5 1857-es útjáról megemlékezve Vámbéry színesen írta le élményeit, találkozásait a Kons­tantinápolyban élő magyar emigránsokkal. Általában nevükön nevezi őket, nein tudhatjuk biztosan, hogy mi késztette arra, hogy a feltehetően Eberhardt Károly házára vonatkozó pár sorban nem nevezte meg őt, s némiképp más hangon írt: „... az éjjeli szállásom sem volt meg­125

Next

/
Oldalképek
Tartalom