Folia historica 22
I. Tanulmányok - Dragan Traian: Az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia között létrejött 1875-ös szabadkereskedelmi egyezmény hatása a kétoldalú kapcsolatokra
ban nem találta megfelelőnek a kilátásba helyezetett ipari ellentételezést és vissza akarta állítani a gabonavámokat. 1875 elején a külügyminisztérium javaslatot készített egy közös álláspont összekovácsolására, ennek megvitatására a két kormány küldöttsége tanácskozásokat tartott (1875. január 26-28. és február 16-19.). A bécsi tanácskozás eredményeként a magyar delegáció elmozdult addigi merev álláspontjától. Márciusban a kialakított közös álláspont tervezete és a Monarchia által óhajtott, a román vámtörvényben és tarifában eszközlendő módosítások listáját bemutatták Costaforu diplomáciai ügyvivőnek. Az ügy további menete azzal bonyolódott, hogy Magyarországon kormányváltás történt (Bittó István helyett Báró Wenkheim Béla lett a miniszterelnök március 2-án). Az új kabinet felül akarta vizsgálni az addigi eredményeket, ráadásul Tisza Kálmán pozíciójának erősödése 1 8 (1875. október 20-án már ő a miniszterelnök), és az osztrák-magyar vám- és kereskedelmi unió hosszabbításának közeledte kis híján meghiúsította az előrehaladott tárgyalások befejezését. 1875. június 22-én Bécsben került sor az ünnepélyes aláírásra, ekkor Costaforu román diplomata kijelentette, hogy a szerződés megkötése I. Károly addigi kormányzásának legnagyobb aktusa 1 9. A szerződés három parlament (magyar, román és osztrák) általi ratifikációja sok akadályba ütközött, mindhárom esetben élénk vitát generált. Mindkét aláíró fél a szerződésben elvileg a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet státuszát élvezte a 6.§ értelmében. Ausztria-Magyarország viszont megtarthatta azt a jogot, hogy a jövőben szabadon emelhesse export-import tarifáit más országok viszonylatában, ezáltal érintve a román behozatal tarifáját is. Ez a kizárólagos kétoldalú tarifarendezés teljes elvetésével járt, és voltaképpen csak a Monarchiának maradt meg az önálló vámpolitika kialakításának lehetősége. Az A táblázatban 2 0 szerepelő áruk vámmentesen kerülhettek ki Romániába, а В mellékletben feltüntetett cikkek specifikus vám alá estek (amely szintén nem módosítható), a többi cikk 7%-os értékvám (ad valorem) alá esett a 9.§ szerint. A specifikus vámok mértéke okozta a legnagyobb vihart Romániában, mivel nagyon alacsonyak voltak az 1875-ös júliusi román tarifákhoz képest 2 1: 100 kg vámja frankban A szerződés szerint az 1875-ös román vámtarifa az О -M vámtarifa szerint Áru megnevezése Finomított cukor: 20 30 65.75 Feldolgozott viasz: 55 84 40 Sztearin gyertyák: 25 30 26.5 Közönséges papír: 8 10-20 vm. Más papír 19 28 5-30 Köz. gyapjú áru: 30 36 20.50 Posztó 58 84 75 Pamut áruk közönséges: 20 25 80 félig finom: 25 54 80 finomak: 45 68 150 legfinomabbak: 90 144 300 11
