Folia historica 21

I. Tanulmányok - Orgona Angelika: Jan Zygmunt. János Zsigmond lengyelországi udvara

fit, hangsúlyozni igyekezett királyi voltát, akkor valószínűnek látszik, hogy a korona - az ő koronája - átadásakor is szólt egy-két szót. A magyar kortársakat szintén sokat foglalkoztatta az esemény. Tinódi Sebestyén szerint Izabella kijelentette, hogy sokan meg fogják még bánni ezt a cselekedetüket.

1

8 Forgách Ferenc keserű hangvételű emlékiratában azt írta, hogy Izabella sok csapást és megpróbáltatást jósolt az átvevőknek, de saját lelkiismeretét nyugodtnak érezte, minthogy a koronát vértől be nem szennyezve adta át.

1

9 Szamosközy István szerint az esemény Székely Pál házánál történt Felvincen. A királyné megjövendölte, hogy többé nem lesz magyar vérből származó királya az országnak.

2

0 Születtek hitelt nem érdemlő találgatások is. Ezek közül a legötletesebb és legkedvesebb a spanyol Aldanáé, aki szerint „... átadott a királyné egy keresztet és egy koronát Gian Battistának és a királyi követeknek, továbbá egy köntöst, egy jogart és egy hegyes orrú cipőt is, tudniillik ezek az uralkodói jelvények, melyek a magyar királyok koronázásához elengedhetetlenek.. ,"

2

1 Sic fata volunt Felvincről Kolozsvárra vonultak Izabelláék, ahol a rendek július 26-án jóváhagyták Erdély átadását. A kolozsmonostori apátság templomában július 29-én jelképesen megkötötték János Zsigmond és Johanna, Ferdinánd négyéves leánya eljegyzését, nem a legjobb hangulatban.

2

2 Ez az kézfogó újabb állomás az 1506. évi Habsburg-Jagelló házassági szerződés, majd annak 1515-ös megerősítése után a házassággal megpecsételt szövetségek sorában. Valódi jelentőséget persze akkor nyert volna, ha a házasság is létrejön. Ám ez sohasem történt meg, és így a tényleges trónrakerülésnek ez a módja sem adatott meg János Zsigmond számára. A „választott király" („electus rex") titulus puszta cím maradt: királyságát, amint Barta Gábor megjegyezte, „tán csak a török ismerte el" 2

3 Miután minden a szerződésben foglaltak szerint haladt, a királyfi és a királyné tovább folytatta útját Kassa felé. Az indulást július 31-re tűzték ki, de János Zsigmond megbetegedett: a kolozsmonostori kolostorban ápolták.

2

4 Augusztus 8-án reggel indulhattak csak el. Fráter György valószínűleg nem sokáig kísérte őket, hiszen fennmaradt egy aznap esti, Kolozsvárról írt levele.

2

5 Tinódi érzékletes leírása szerint a barát könnyezve búcsúzott gyámfiától, megcsókolta őt is és anyját is, és 1000-1000 aranyat adott nekik.

2

6 Ascanio Centorio, az olasz krónikás és Áldana feljegyzése szerint a Meszesi-kapunál Izabella egy „sudár fába"

2

7 véste a három betűt: S. F. V. - szerencsétlen élete jelmondatának (Sic fata volunt) kezdőbetűit -, és alájuk nevének első betűjét, az Y-t írta. Castaldo márvány síremléket emelt a forrásnál, ahol Izabella utoljára ivott, s rávésette a négy betűt magyarázó szöveggel és alkalmi versekkel ellátva.

2

8 Kropf Lajos szerint az esetet igaznak kell gondolnunk, mert két különböző forrás is egybehangzóan állítja.

2

9 De pusztán ezért még nem tekinthetjük megtörténtnek, hiszen egyik idézett forrás sem törekedett a valósághűségre, ráadásul Áldana nem is voltjelen az eseménynél. A sorsüldözött királyné búcsúja Erdélytől nemegy írót, művészt is megihletett. Kemény Zsigmond nagy történelmi regényében, a Zord időben jelenik meg, Wagner Sándor pedig ecsettel örökítette meg a jelenetet. Kassai hónapok János Zsigmond, Izabella és kísérete augusztus végén érkezett meg Kassára. A szerződés értelmében itt kellett maradniuk addig, amíg Ferdinánd a zálogban lévő Oppeln és Ratibor hercegségeket vissza nem szerzi. Kassán nagy örömmel fogadták a királynét és fiát: a 8