Folia historica 21
I. Tanulmányok - Orgona Angelika: Jan Zygmunt. János Zsigmond lengyelországi udvara
Egy magyar királyfi hétköznapjai Lengyelországban A tanulás és a diplomáciai életbe való betekintés mellett János Zsigmond szórakoztatásáról is gondoskodtak. 1552 júniusában a Varsó melletti Sochaczowba kirándultak édesanyjával, hogy „bonum Sylvestrium"-ot lássanak. Nagybátyja írt ez ügyben Borek Szaniszló sochaczowi kapitánynak, hogy illő módon fogadja őket. Azt is megengedte, hogy ha kedvük tartja, bölényre vadászhassanak. 14 6 A bölény vadászat ugyanis a kor egyik legkedveltebb mulatsága volt. Az olykor két méter magasságot is elérő, 5-7 mázsás állat leterítése igen nagy ügyességet igényelt, és nem volt veszélytelen. Elejtésének több módja volt, de általában lóhátról, vagy fák közé épített fedezékből vadászták. A XVI. század második felében főleg az divatozott, hogy külön „nézőteret" ácsoltak a fákra, ahonnan a hölgyek cukorkát szopogatva nézhették végig a vadászatot. A lengyel erdőkben különösen sok bölény élt. János Zsigmond nagyapja, Jagelló Zsigmond egy ízben harmadmagával foglalt helyet egy lelőtt bölény szarvai között. Báthory István lengyel királysága idején a bialowiezai erdőben vadászott bölényre. 14 7 A királyfi az udvari élet ünnepségeiből szintén kivette a részét. Zsigmond Ágost harmadik esküvőjén is részt vett. Ez az ünnepség volt az ifjú első nyilvános szereplése. Orichovius Szaniszlónak e nevezetes esemény alkalmából írt panegyricusában sorra veszi az esküvőn jelenvoltakat. így János Zsigmondot is megemlíti, aki a lakodalmi ünnepségen nem anyja oldalán állt, mint árva gyermek, hanem Zsigmond Ágost és Habsburg Ferdinánd mellett, mint király. 14 8 Amint más források megemlítik, apródja követte őt címeres pajzsával. 14 9 A hazatérés Miközben János Zsigmond, mint ifjú királyfi, készült az uralkodásra, Izabella és udvara az Erdélybe való visszatérést szorgalmazta. Ferdinánd megpróbálta visszatartani Izabellát attól, hogy az egyezményt felrúgja, de végül be kellett látnia: politikája kudarcot vallott. Izabellát már Kassán válaszút elé állította tanácsadói köre, de a királyné akkor még nem hallgatott a magyar tanácsosokra. (Ne feledjük, még élt a nagy ellenfél, Fráter György!) Nemsokára azonban belátta, hogy Ferdinánd nem képes teljesíteni a feltételeket: jegyajándéka 100 000 forintos kárpótlása helyett az összegnek csak évi 6%-os kamatát kapta, 1553-ban pedig már azt sem. Maguk az átadott hercegségek sem úgy jövedelmeztek, ahogy azt várták. 150 Emellett fia visszatérésének hatalmas pártfogója volt: Szulejmán, aki már 1552 elején követelte a rendektől, hogy „István királyt" - ahogy a törökök hívták János Zsigmondot hozzák vissza Erdélybe, és a tartomány továbbra is a „király fia szandzsákja" maradjon. II. Henrik francia király Habsburg-ellenes tervei miatt szintén támogatta Izabella ügyét portai követei útján. János Zsigmondnak francia hercegnőt ígért házastársul, és mellé egy 50 000 koronát érő francia tartományt. Petrovics kielégítéséről is gondoskodott volna. Mindezt annak a reményében ígérte meg, hogy a királyfi hívei háborút robbantanak ki a Habsburgok hátában, melyet ő anyagilag is támogatott volna. 15 1 Zsigmond Ágost lépett föl közvetítőként a két fél között. Balti-tengeri érdekeltségei miatt fontos volt számára, hogy a déli határon nyugalom legyen, s a török ne támadhassa hátba. Másrészt, mivel immár harmadik házasságát kötötte meg 1553-ban, de továbbra sem született utódja, János Zsigmond, mint örökösjelölt számára igyekezett Erdélyt visszaszerezni, és ily módon nővérét, Izabellát is kielégíteni. Ezért amellett volt, hogy Ferdinánd adja vissza Erdélyt János Zsigmondnak. 18
