Folia historica 21

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. története II. rész (1938-1948)

felkészültségi szintje már mintegy másfél évtizede azonos volt, vagy alig változott. Az adott - mintegy negyedszázados - technikai-technológiai szinten az öntöde az igencsak alacsonynak tekinthető kb. 70%-os kihozatali arányokkal dolgozott, a HM magas minőségi elvárásainak esetenként csak nehezen tudott megfelelni. A szigorú átvételi ellenőrzéseknek köszönhetően néhány haditerméknél, valamint a féktuskók, a drainage csövek és egyes kályhaöntvények gyártásakor magasabb kihozatali arányokat is produkáltak, de az évtizedes gyártási gyakorlat ellenére az „Unió" típusú kályháknál 40-50%-os öntödei selejt is előfordult. Az 1930-as évekre is hosszan elnyúló válság évei alatt épület beruházásokra nem is kerülhetett sor, de gépeket ekkor is jelentős számban vásárolt a vállalat. így közepes méretű gép- és eszközberuházásra került sor a bombakísérletekhez és a bombagyártáshoz az öntödében, de a mechanikai műhely egy részét is a céloknak jobban megfelelően kellett átszerszámozni. A jelentősebb átalakulást eredményező gyáripari építkezések 1940-ben kezdődtek, amelynek során a szén- és ócskavas tárolására betonbunkereket építettek s a bombatest öntvények gyártásához az öntödei magkészítő műhelyt kb. a kétszeresére növelték. Az öntöttvas lágyitását végző kemencét - kibővítésével - kétszeres kapacitásúra növelték, de már ugyanekkor készült egy új, hatkemencés lágyító terve is, amelyet a technológiai sorba jobban beillesztve a kazánház mellől az öntöde végébe terveztek áttelepíteni. A jelentősebb építkezések megindulásakor - 1941 legelején - agyártelep építményeinek az értéke 300 409 pengő volt. Az építkezések során ez évben a régi szerkezeti üzem szabadtéri udvari szerelőbakjai helyén földszintes tartályműhely és új festőműhely, raktárépületek készültek el, 1942-re is áthúzódott a korábban szabálytalanul épített és hatósági rendelkezés folytán lebontott, majd újjáépített munkásmosdó- és öltöző, valamint több raktárépület befejezése. Ez év februárjában adta be a vállalat a főpolgármesteri hivatalhoz az újonnan felépítendő öntöde engedélyezési iratait, s ennek birtokában készültek el Mészáros László tervezőirodájában a kiviteli tervek. A rövidesen megkezdett beruházás során előbb az építmény alagsorában a légoltalmi betonóvóhelyek készültek el, a felépítményi- és egyéb befejező munkák már 1943-ra húzódtak át. Az Asztalos Sándor és a Törökbecse utca között fekvő, két oldalról ipari telepekkel határolt telek északkeleti sarkában a megszüntetett szögvas-raktár helyén ekkor kezdődött el a gyár legmodernebb épületének, a vasbetonból készült vasfödémes tetőzetű új gépműhelynek a beruházása, amelynek befejezése 1944-ben történt meg.

8 A nagyobb munkák mellett a Budapesti Helyiérdekű Vasutak legközelebbi állomásával, a Ferenc József laktanya megállóval összeköttetést biztosító iparvágánynak a gyártelepen belüli szakaszát felújították, az újonnan elkészült épületek közötti udvari tér egy része kőburkolatot kapott. Ezzel kialakult az Oetl-gyárnak az építménystruktúrája, amely a szűk telekhatárok közé szorított gyárnak minden ezzel ellenkező törekvés ellenére végül is egyre rendezetlenebb arculatot adott. Az épületek maguk is a legvegyesebb építőanyagból, a legvegyesebb szerkezettel- és fedéssel valósultak meg, s a változó termelési technológiához már nem tudott megfelelően alkalmazkodni a műhelyek egymást követő elhelyezési rendje sem. Az új épületek és építmények szerkezeti elemeit, az öntöde legjelentősebb berendezéseit a gyárban - saját kezelésben - állították elő. Minden korábbit meghaladó nagyságú gépbeszerzéssel igyekeztek a háborús évek alatt megváltozott termékszerkezet gyártási feltételeinek a biztosítására. A termelésbe állított új gépek értéke a régiekének több mint a kétszeresét tette ki. 88