Folia historica 21
I. Tanulmányok - Nagy Sándor: Egy renitens honvédtiszt hányattatásai
Történt ugyanis, hogy Petőfi a Hadügyminisztériumban szabálytalan öltözetben, főként nyakravaló nélkül jelent meg a hadügyér színe előtt, „külseje épen nem volt szolgálati kinézésű;" - írja később Gelich Rikhárd, aki annak idején a HM-ben teljesített szolgálatot, mint százados - „nyaka egészen meztelen volt és széles inggallér takarta attilája aranyos gallérát. Fövege, csákó helyett, világos szürke pörge kalap volt, melyen vörös toll lengett." Az eredmény nem is maradt el: Mészáros állítólag úgy ráförmedt, hogy „hangját a legközelebbi szobában is lehetett hallani." 3 3 Gelich elbeszélését lényegében megerősíti a főszereplő, Mészáros emlékirata, noha később igyekezett kedélyes színben feltüntetni az esetet. Eszerint a nála jelentkező költőt megrótta az „a la Hamlet divatért" - ez nyilván célzás volt Petőfi színészi pályafutására mire az „goromba kifejezéssel nyilvánítá megvetését s honvéd ruhájúnak és honvéd tisztnek többé nem akart ismertetni." 3 4 Petőfi a szóváltás után, február 17-én valóban megküldte Mészárosnak lemondását, amely hamarosan a nyilvánosság elé került. Idézet a levélből: „Tisztelt hadügyminiszer úr! Megfontoltam a dolgot, mellyért tegnap magához hívatott ön, s annak következtében jelentem, hogy kapitányi egyenruhámat levetettem, miután azt nyakravaló nélkül egyáltaljában nem lehet viselni, s miután a nyakravalónemhordás végett több leczkéztetést, vagy pláne kényszerítést nincs kedvem tűrni." 3 5 Az eset teljesen világosnak látszik: a kissé régimódi Mészáros, aki, Vetterhez hasonlóan, túl sokat időzött a cs.kir. hadseregben ahhoz, hogy szótlanul menjen el az ilyesfajta fegyelmezetlenség mellett, szerencsétlen vitába keveredett a közismerten vérmes természetű poétával. Ez azonban csak a felszín. Hogy került Petőfi a Hadügyminisztériumba? A lemondólevélben maga írja: Mészáros 16-án magához hívatta. Korábban ezt akként magyarázták, hogy Mészáros 16-a előtt egyszer már találkozott a költővel. 3 6 Csakhogy ez esetben miért volt szükség berendelésére (a hadügyér ott és akkor is előadhatta volna kifogásait Petőfi viseletét illetően)? A megoldás: Petőfi előzőleg nem járt a minisztériumban. Ezt a február elején meghonosított térparancsnoksági gyakorlat adja kezünkbe: eszerint a Debrecenbe érkező katonai személyeknek minden esetben be kellett jelentkezniük a térparancsnoksághoz, amely az illető számára tartózkodási jegyet állított ki. 3 7 Ahhoz, hogy Mészáros értesüljön Petőfi debreceni időzéséről, és magához hívassa, nem kellett tehát személyes érintkezés, elég volt kézbe vennie a térparancsnokság napi jelentését a beérkezett egyénekről, s kiadni a szükséges utasítást. Mindenesetre birtokunkban van az az irat, amellyel február 15-én a Hadügyminisztérium a térparancsnoksághoz fordult: másnapra rendelje be „Petőfy Sándor százados urat". 3 8 Kétségtelen, hogy a dologban Mészáros keze volt. A hadügyér tehát jóelőre készült Petőfi fogadására, a „leczkéztetésre". Mivel biztos nem lehetett benne, legfeljebb gyaníthatta, milyen viseletben fog megjelenni színe előtt, arra kell gondolnunk: a nyakravaló csupán ürügyet szolgáltatott, hogy alaposan „befütsön" a rendetlen kapitánynak, sőt talán kiprovokálja lemondását... Mi oka volt erre? Petőfi neve, egy korábbi affér következményeként, bizony rosszul csengett Mészáros számára. A költő még 1848 augusztusában közzétette „Lenkei százada" c. versét, amelyben a hadügyminiszter becses személye nem túl hízelgő összefüggésben kap helyet. 3 9 Persze azért nem lehetett ennyire haragtartó. A tőle szokatlanul erélyes fellépést vélhetően Petőfi januári esete váltotta ki. A hadügyér, aki korábban a felső-magyarországi hadszíntéren tevékenykedett - tegyük hozzá: siralmas eredménnyel - január közepén tért meg Debrecenbe, éppen időben, hogy értesüljön a PetőfiVetter konfliktus részleteirőll. A Kossuth által rendelet formájában közölt „megoldás" aztán végképp nem nyerhette el tetszését. 72
