Folia historica 21

I. Tanulmányok - Papp Júlia: ,,...a' mit magunkért nem akarnánk, akarjuk Hazánkért!"

kialakulása jelentheti. Ennek feladata lesz ,,a' Múzeumbeli tudományos gyűjtemények által a' hazai históriát, a régiségeket és a' természeti históriát felvilágosítani, és ezen esméreteket a' Hazával nyomtatásban közölni." (HKT 1816. I. 100) A múzeum látogatási rendjét a Tudományos Gyűjtemény is ismerteti: a pénz- és régiséggyüjtemény például keddenként és péntekenként tekinthető meg. (TGY 1817. IV. 133) 107 Az angolkert „ideológiájában" szerepet játszó univerzális múlandóság-gondolat, (Vanitas) és archeológiai szemlélet (Roma aeterna) mellett a tudományosság és a hazai föld történeti emlékei iránti sajátos tisztelet is motiválta azokat a birtokosokat, akik a környékükön előkerült művészeti és régészeti leleteket - elsősorban antik feliratos köveket - kertjük, udvaruk díszeként helyeztek el. Vö.: Buttlar- Galavics: i. m. 1999. 36-41. 108 Acta Litteraria: i. m. 1818. 253. 109 Az egyetemi gyűjteménybe kerültek egy budai építkezésnél talált antik tárgyak. (ZU 1804. V. 23-24) 110 Ahogy jelenti ma is: 1958-ban a nyíregyházi múzeum szakembereit értesítették, hogy Mátészalkán „egy régi, faragott márványlap fekszik az egyik udvaron és azt felajánlják a Múzeum részére." Az emléket - egy 1484-ben készített reneszánsz Báthory címert néhány nap múlva el is szállították. Koroknay Gyula: A mátészalkai reneszánsz Báthory címer. In: Művészettörténeti Értesítő 1958/4. 253. 111 Museum Hungaricum... i. m. (1807) 16-18. Erre pedig még századunk második felében (s minden bizonnyal napjainkban is) akad példa. Az 1950-es években Nagyecseden az ecsedi várat díszítő reneszánsz feliratos követ egy helyi lakos „úgy építette be új lakóházának a kapu melletti falába, hogy a faragott rész befelé került, és be is vakolta." Koroknay: i. m. 256. Az emlék későbbi feltárásáról: Magyar Kálmán: A nagyecsedi reneszánsz vár Báthori-címeres köve. = Művészettörténeti Értesítő 1878. 67-74. 112 A problémával Schaufif már korábban is foglalkozott: a képzőművészetről kiadott önálló tanulmányában is hangsúlyozta a rajztanítás fejlesztésének, illetve múzeum és művészeti akadémia felállításának fontosságát. Schauff, Johann Nepomuk: Allgemeine Begriffe von Künsten und Künstlern angewendet auf die bildende Künste zur Beförderung nützlicher Thätigkeit und Bildung des Nationalgeschmacks. Pressburg 1794. 26-31. 113 Museum Hungaricum... i. m. (1807) 5. 114 Ehrenreich József „petsét metsző, és régiségekkel Kereskedő"-től 1814-ben pénzért vásárolt egy régi ezüst pecsétgyűrűt a Nemzeti Múzeum. A tudósítás a műkereskedőnek reklámot is biztosított: a kereskedő „szolgálattyát minden a' szép Mesterségeket szerető, és kedvellő Uraknak ajánlja, és régi római, görög, és Magyar pénzekkel, egyszersmind régi apróbb réz faragott Képekkel, és régi (Gemmákkal) kövekkel minden órában szolgálhat." (HKT 1814.1.66) 115 „Duae hae Columnae vix. An 1807. inventae fuerunt, fere iam in Hesostrati manus incidissent, et pilis portarum adplicitae fuissent, nisi eas Car. Pázmándy...ad Baracskensem villám suam transportari, et in horto locari iussisset..." Acta Litteraria: i. m. 1818. 253. A katalógus számos szarkofágnál megemlíti, hogy azok a váci püspöki palotából kerültek a múzeumba. Lelkes dicsérettel illetik Kámánházy László váci püspököt is, amiért Báthory András Madonnáját a nemzeti gyűjteménynek ajándékozta. Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici... Budae 1825. 43. 116 Az ajándékozási akció megbecsülését fejezi ki az is, hogy az ismertetéshez mellékelt, az ólomtáblát bemutató illusztráció aláírása - antikizáló betűkkel - a következő: „EX MUSEO NATIONALI HUNGARICO. DONUM D. JOSEPHI KEHRER" 62