Folia historica 21

I. Tanulmányok - Papp Júlia: ,,...a' mit magunkért nem akarnánk, akarjuk Hazánkért!"

2 Fejős Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1802-1847. = Folia Archeologica 1964 (XVI) 267-281. 3 Siklóssy László: Műkincseink vándorútja Bécsbe. Budapest 1919., Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata. Budapest 1937., Sinkó Katalin: Adatok a magyar műgyűjtés történetéhez. In: Művészet és felvilágosodás. Budapest 1978. 545-552. Dr. Korek József: A múzeológia alapjai. Budapest 1988. 53-59. 4 Kulcsár Péter: Egy budai humanista feliratgyűjtemény. In: Archeológiai Értesítő (1968) /2 257-261., Ritoók-Szalay Agnes: Der Kult der römischen Epigraphik in Ungarn zur Zeit der Renaissance. In: Geschichtsbewusstsein und Geschichtsschreibung in der Renaissance. Hrsg.: Buck August, Klaniczay Tibor, Németh S. Katalin. Budapest 1989. 65-75. Ritoókné Szalay Agnes: A római fölíratok gyűjtői Pannóniában. In: Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Budapest 1994. 318-325. Tóth Endre: A tovább élő ókor. In: Történelemkép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. MNG kiállítási katalógusa. Budapest 2000. 265-275. 5 Mommsen Theodor: Corpus Inscriptionum Latinarum Berlin 1873. III/l 153-160. III/2. 413-415, 477^t81.; Gárdonyi Albert: A történeti segédtudományok története. Budapest 1926.; Inscriptiones Daciae Romanae III/2. Bukarest, 1980. 11-17.; Nagy Emese: Jankovich Miklós régészeti és műemléki tevékenysége. In: Belitska-Scholtz Hedvig (Szerk.): Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás. Budapest 1985. 122-153. 6 Gárdonyi Albert: A történelmi segédtudományok története. Budapest 1926. 9., Huszár Lajos: Jankovich Miklós numizmatikai tevékenysége. In: Belitska-Scholtz: i.m. 1985. 82-98. Kollár Ádám Ferenc udvari könyvtáros Bécsben megjelenő magyar érdekű folyóiratában, az Allergnädigst privilegierte Anzeigenben 1772-ben numizmatikai rovatot indított. A hazai régi pénzeket ismertető jegyzetekkel, bibliográfiai adatokkal és metszetillusztrációkkal kiegészített, a kortárs kutatások eredményeit figyelemmel kísérő írások alkalmanként a jelentősebb honi pénzgyüjtemények anyagát is bemutatták. (APA 1772. 84-86, 97-100, 113-115, 1774. 11-15,49-54, 65-70,81-85, 105-110, 153-157, 177-183, 191-192, 377-381, 1775. 3-6, 41^16, 49-54, 73-77, 145-148, 209-212, 249-253, 257-260, 297-300, 314-318, 329-332, 337-338, 361-365, 377-381, 393-397, 1776. 3-5, 9-11, 25-30, 57-62, 73-80, 81-85, 89-93, 113-118, 137-142, 193-197) Az erdélyi és magyarországi pénzgyűjtemények jegyzékének elkészítésére vonatkozó felhívást közreadó tudósító is ismerteti a fontosabb hazai pénzgyüjteményeket és a numizmatikai feldolgozásokat. (ZU 1804.V.78-84) Leírásokat találunk a Viczay gyűjtemény történetéről, új katalógusáról, az érmek számáról, s arról, hogy a tulajdonos mely gyűjtemények megvásárlásával gazdagította éremtárát (GB 1817.11.451—452, MK 1817.11.158) - hogy csak néhányat említsünk az újságokban és folyóiratokban megjelent számtalan numizmatikai tárgyú írás közül. A numizmatika fejlettségét jelzik a nemzeti gyűjtemény magyar pénzeiről megjelentetett katalógusok: Catalogus Numorum Hungáriáé ac Transilvaniae Instituti Nationalis Széchenyiani. Pestini 1807.

1—II. és Appendix ad Catalogum Numorum Hungáriáé ac Transilvaniae Instituti Nationalis Széchenyiani. Pestini 1810. 7 Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a korareformkor sajtójában. (Adalékok a műemlékvédelmi gondolkodás kialakulásához). Megjelenés alatt. 8 Néhány tudós, múzeumi gyűjteménykezelő már a mozgalmak elindulásakor megkísérelte felvázolni a hazai és külföldi epigráfiai kutatások történetét. A nagyszebeni Seivert (Seybert) János erdélyi antik feliratos kövekkel foglalkozó könyve kapcsán a recenzens az eddigi feldolgozásokról (Szamosközy István, Wolfgang Lazius, Schwandtner Márton 51