Folia historica 21

III. Szemle- kiállítás, könyvismertetés - Basics Beatrix: A Szépművészeti Múzeum 19. századi gyűjteményének új kiállítása

A 19. századi gyűjtemény új állandó kiállítása azonban jól példázza, milyen hatásos ez a müfajpárosítás, mivel túl azon, hogy gyakorlati szempontból teszi élvezetesebbé az anyag megtekintését, teljesebb képet is tud adni egy-egy korszakról. Az első „francia terem" romantika és klasszicizmus párhuzamosságát, együttes megjelenését és létezését példázza. Eugene Delacroix „Marokkói és lova" című képe témáját (orientalizmus, egzotikum), és stílusát (ragyogó színek, drámai fény-árnyék ellentétek, mozgalmas kompozíció) tekintve egyaránt az előbbit, míg Camille Corot korai tájképe (Fészeklesők) az utóbbit illusztrálja." Corot egy másik müve, a „Coubroni emlék" viszont már a mestert, mint a 19. századi tájképfestészet nagy megújítóját mutatja be.

7 A közvetlen természetmegfigyelés, a szabadban való festés első megvalósítói, a barbizoni iskola tagjai közül többek kompozícióit láthatjuk. Charles Francois Daubigny, Constant Troyon, Jules Dupré, Virgilio Diaz de la Pena, Charles Jacque és Jean-Francois Miilet képei révén a fontainebleaui erdőben festegető művészcsoport csaknem minden fontos figurájának megjelenik egy-egy jellegzetes műve.

8 Jean-Baptiste Carpeaux „Nevető leány rózsákkal" című portrészobra a köztéri müveket, alkalmazott szobrászatot, épületornamentikát is nagy számban készítő művész karakteres alkotása. Az elsősorban portretistaként ismert Guillaume Lapulle Cavaignac tábornokot megörökítő plasztikája mellett a szinte kizárólag állatszobrokat mintázó Antoine-Louis Barye kompozíciója a mitológiai tematika — Theseus legyőzi Bienor kentaurt - ellenére oeuvre-jébe tökéletesen illő darab. Az első terem további festői a 19. századi francia piktúra változatosságát illusztrálják. Thomas Couture-t, allegorikus és történeti témák nevezetes művelőjét itt egy könnyed zsáner képviseli.

9 Az orientális életképekre specializálódott Eugene Fromantin „Nádaratás a Níluson" című müve ismét a romantikát idézi. Jules Bastien-Lepage finom rajzos naturalizmusával sajátos színt képvisel, s elsősorban a nagybányaiakra, valamint Ferenczy Károlyra gyakorolt nagy hatása miatt fontos számunkra.

1

0 Gustave Courbet-től öt képet találhatunk; a hatalmas méretű, korai „Birkózók"-on kívül a többi tájkép.

1

1 A „Blonay kastély" már Svájcban készült, élete vége felé. A következő terem az impresszionizmusé, bár itt látható a korszak egyik leghíresebb grafikusának-könyvillusztrátorának, Gustave Dórénak egy témáját és megoldását tekintve szokatlan női portréja. Pisarro, Gauguin tájképei mellett Manet „Hölgy legyezővel" című festménye Baudelaire szerelmét ábrázolja. Claude Monet „Trouville-móló"-ja, a „Virágzó szilvafák" és végül a „Három halászbárka" az életmű három fontos állomását, korszakát jellemzik. Auguste Renoirt egy leányportré képviseli, Gauguin „Fekete sertések"-je pedig a pontaveni idők tájképe mellett már a Tahiti-korszak eredménye.

1

2 Egy Cezanne-csendélet, Toulouse-Lautrec „Ezek a hölgyek" című pasztellje, Maurice Denis és Pierre Bonnard hasonló témájú jelenetei a posztimpresszionizmus egy-egy jelentős művészének fontos müveit képviselik.

1

3 Mellettük Rodin plasztikái (Jean-Paul Laurens portréja, Örök tavasz, Csók) az impresszionizmus ritka szobrászati megnyilvánulásai közé tartoznak. Aristide Maillol „Lédá"-ja a másik két kiállított női figurával együtt a Rodin művek szinte tökéletes ellentétét jelentik.

1

4 A harmadik terem hatalmas tere a két előző intimebb méretei után a nagyméretű történeti kompozíciók bemutatására ad módot, de az osztrák biedermeier finom kis darabjai is itt kaptak helyet - részben tárlókban. A bejárattal szemben, a teremsor tengelyében elhelyezett „Ferenc császár magyar királlyá koronázása" című festmény Peter Krafft kortárs történelmi eseményt bemutató műve az uralkodóház megrendelésére és anyagi támogatásával készült a Magyar Nemzeti Múzeum 266