Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szvitek Róbert József: Ambrozovics Dezső, a művészetek pártfogója

jék. Erre a legalkalmasabb a díszítőművészet, hiszen lakások berendezései, mindennapi használati tárgyak készülnek általa. Aki otthonában ízléses környezetet teremt, az igényesebb lesz a művészetek megítélésében is.

1

5 A közoktatásban is nagyobb szerepet kell kapnia a képzőművészetek ismertetésének, a művészi nevelésnek. Ehhez a kiállítások megtekintését kell szorgalmazni.

1

6 A tanárok rosszul közelítik meg a kérdést, amikor azt mondják, hogy a tárlatokon az ifjúságot csak az érzékiséget ingerlő és így erkölcstelenségre csábító nuditások érdeklik. Éppen e miatt kell a művészi nevelést még fontosabbá tenni. A képeknek az efféle értelmezése a müértés legalacsonyabb fokát jelzi. Ezt fejleszteni kell, mégpedig úgy, hogy a tanárnak kell ilyen alkotások előtt jó magyarázatokkal helyes útra terelni a diákságot, hogy abban az örök szépséget és ne a nudizmust lássa.

1

7 A közönség és a művészek között a társadalmi érintkezések szinte teljesen hiányoznak. A művészeknek nincs meg az őket megillető társadalmi tangjuk, mert az embereknek lesújtó képük, felfogásuk van az életmódjukról. A kialakult helyzetért mindkét fél hibás. Úgy közeledhetnének egymáshoz, hogy a művészek megnyitják műtermeiket a közönség előtt, hogy az lássa, miként dolgoznak.

1

8 A képzőművészeket anyagilag, művásárlásokkal lehetne segíteni, és ez által a fejlődés is biztosítva lenne. Magyarországon azonban a magánemberek csak nagyon kevés műtárgyat vesznek, és azokat is alacsony áron. Ez azt mutatja, hogy a művész munkáját a nagyközönség nem becsüli, és nem méltányolja. A művészek kizárólag a kormány támogatására vannak szorulva. Az lenne a feladat, hogy müvásárló közönséget kell teremteni a magyar művészet számára. Ehhez a társadalmat, a sajtót, a vidéket is mozgósítani kell. Törvényhatóságok, kaszinók, klubok is vásárolhatnának alkotásokat, így segítve a magyarországi művészetet, mert ez egész kultúránk, nemzetünk ügye.

1

9 A szerényebb tehetségeket is támogatni kell, mert csakis a jobbakkal való verseny során kerülhetnek felszínre a kimagasló tehetségek. Támogatás nélkül ki tudja már eddig is hány tehetség kallódott el, mert nem tudott megküzdeni a kezdeti nehézségekkel.

2

0 A dilettánsokat is versenybe kell bocsátani, de kérlelhetetlennek kell lenni a dilettantizmussal, és a proletariátus művészetével, amely a magánélet szűk köréből kiemelt dilettantizmus.

2

1 A Műcsarnok 1899. június 18-i számában nyílt levelet intézett Lippich Gusztávhoz, JászKun-Szolnok vármegye újonnan kinevezett művészlelkű főispánjához, melyben azt írja, hogy elérkezett a művészet decentralizációjának ideje Magyarországon is. Ennek legelső állomása Szolnok legyen 2

2 A levelet olvasva Olgyai Ferenc több müvésztársa nevében

23 Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult, és egy Szolnokon létesítendő művésztelep alapítására kérte fel.

2

4 Hivatalosan 1901-ben alapították meg a Szolnoki művésztelepet, melynek vezetői Olgyai Ferenc, Mihalik Dániel és Szlányi Lajos lettek. Ambrozovics Dezső elhivatottságát jellemzi, hogy a Műcsarnok megszűnése után a Képzőművészeti Társulat új lapjában, a Művészetben is publikált. Megemlékezéseket, életrajzokat írt a meghalt festőkről, többek között Tahi Antalról, Ipoly Sándorról, Telepy Károlyról, Goró Lajosról stb. Hírlapírói tevékenysége mellett szépirodalmi munkái is megjelentek. Ezek a kor hangulatát tükröző vígjáték, valamint elbeszélések és versek 2

5 1903-ban megjelent verseskötetét Rippl-Rónai József is méltatta.

2

6 E mellett orosz írók munkáinak magyarra való fordítását végezte. Megtanult oroszul, hogy kedvenc íróit lefordíthassa. Mintegy harminc ilyen kötettel gyarapította irodalmunkat.

2

7 Ambrozovics Dezső egész életét a magyar művészet problémáinak megoldására szentelte. Elvonulva, a zene, irodalom és képzőművészetek világában élt. Jelentős összegeket szánt műalkotások vásárlására, számos alkotó képét, vagy szobrát szerezve meg 2

8 245