Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Joseph Vinzenz Häufler magyar vonatkozású munkái

Az album szövege szerint elsőként Wilhelm Dillich „Ungarischer Chronica" (Nürnbertg, 1606.) címíí művében jelent meg illusztrációként a kompozíció. Olyan sikeres volt, hogy már a művész kortársai is másolták, ilyen darab például a Történelmi Képcsarnok 2425.T. leltári számú rézmetszet és rézkarc technikával készült lapja. Az album litográfiája csaknem minden részletében pontos másolata Dillich rézmetszetének, a különbség az apró részletek a romantika stílusának megfelelő festőiségében rejlik. 4. kép Visegrád - a koronaterem 1847 Visegrád. Korona terem. Kronsaal. Franz Pracher (1825-1885) papír, litográfia 18,7x24 cm Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok T. 6641 A kőrajz azt a termet ábrázolja, ahol a hagyomány szerint egy ideig a koronát őrizték. A szöveg a teremről írván részletesen foglalkozik a korona történetével, s visegrádi létével. A képen a romokat megtekintő társaságot láthatunk, a nemzeti múlt fontos helyszíneinek megtekintése és persze megörökítése ezídőtájt vált divattá. 5. kép Visegrád - a Salamon torony négy nézete 1847 Visegrád. Salamon tornya a világ négy része szerint, Der Salomons-Thurm nach den 4 Weltgegenden. Éjszaki rész, Nordseite. Keleti rész, Ostseite. Déli rész, Südseite. Nyugoti rész, Westseite. Franz Pracher (1825-1885) papír, litográfia 18,7x24 cm Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok T. 6638 A szöveg a torony történetét, a hozzá kapcsolódó eseményeket írja le, s idézi Joseph Hormayr báró „Vaterländische Taschenbuch"-jáben megjelent költeményt (Die beiden Könige). Ez a mű a hazai tájak 19. századi felfedezésének és leírásának egyik közismert és jellegzetes példája. A Salamon torony a múlt századi tájkép-grafikák kedvelt témája volt: a két legismertebb sorozat, Jakob Alt „Donauansichten"-je (1818-22) és Ludwig Rohbock „Magyarország és Erdély képekben" (1857) című munkája egyaránt több nézetből is bemutatja. Alt egyik litográfiája (Történelmi Képcsarnok T. 3623) csaknem azonos az album kőrajzával, a másik két darab, valamint Rohbock kompozíciója megegyezik. Nézőpontjuk hasonlít Markó Károly festményéhez (1830 körül), azzal a különbséggel, hogy a Duna vonalához közelebbi a rálátás, s a Fellegvár sem látható. 238