Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Joseph Vinzenz Häufler magyar vonatkozású munkái

Basics Beatrix Joseph Vinzenz Häufler magyar vonatkozású munkái Joseph Vinzenz Häufler (1810-1852) a birodalmi tudósok és művészek azon köréhez tartozott, akik tudományos érdeklődéssel fordultak a magyar történelem felé, s ennek volt egyfajta személyes jellege is, többnyire magyar kapcsolataik révén. Häufler mint topográfus, történész és néprajzkutató tett szert hírnévre, jóllehet tanulmányit a bécsi egyetem jogi fakultásán kezdte. József nádor legkisebb fiát, József főherceget, majd testvérét, Mária Henriettát oktatta történelemre. A történeti-etnográfiai, topografikus munkák neves szakembereként tartották számon, a harmincas években számos ilyen jellegű müve jelent meg. 1846-ban adták ki első magyar vonatkozású munkáját („Beiträge zur Chronik archäelogischer Funde in Ungarn"). A következő évben jelent meg a „Buda-Pesth , historisch-topographische Skizze von Ofen und Pest un deren Umgebung" című kötet első kiadása, 1854-ben a második. Szerelmey Miklóssal több alkalommal dolgozott együtt, így a „Magyar hajdan és jelen" című művön is. 1847-ben jelent meg a „Visegrád Album", valamint másik jelentős müve a „Kleine historische Bilder-Gallerie aus Ungarns denkwürdigster Vorzeit". A Pest-Buda kötet szerkezete, illusztrációi jellegzetes példái a Háufler-féle munkáknak. A borító belső színes litográfia térképmelléklete Pestet és Budát mutatja be, Walzel Ágost Frigyes nyomdájában készült. Emich Gusztáv kiadói előszavát követően az első rész, a „Történelmi vázlatok Pest-Budáról" következik. A két város és lakóinak eredetét vizsgálja a szerző, a magyar nép történetét a római korban kezdve, Aquincum, majd „Etzelsburg" alapításának tárgyalása, mint előzmények után sort kerít Buda és Pest történetének bemutatására is. Külön fejezetekben foglalkozik történelmünk fordulópontjaival, így a „mongol invázióval", az első országgyűléssel (Reichstag az ő szóhasználata szerint) a Rákos mezején. A második periódus határait 1301-től 1541-ig jelöli ki a szerző, s e két és fél évszázad eseményei igen alapos kutatómunka eredményeként jelennek meg. Rengeteg az idézet, mintaszerű a jegyzetelés és a jegyzetanyágból kiderül, milyen jelentős szakirodalmat és forrásokat használt Häufler. Nagy Lajos budai várpalota-építkezései, majd a Friss palota épületének emelése után már Zsigmond király és császár dekrétumainak ismertetése, valamint a Sárkány-rend alapításának története egy-egy újabb fejezet témája. Pest városának függetlenné válását követően Alberttől I. Ferdinánd királlyá választásáig követi nyomon az eseményeket, behatóan foglalkozva Mátyás udvarával, uralkodásának sokféle eredményével. Dózsa György 1514-es parasztfelkelését „Kuruzzen Krieg"-nek nevezi, s a kötet ezen része Buda török általi 1541 -ben történt elfoglalásával zárul. 1. Az 1847-es „Bilder-Gallerie kiadás címlapja 233