Folia historica 21
II. Közlemények - Műhely - Szoleczky Emese: Pax in Nummis 1648-1748 - A béke megjelenítése emlékérmeken
Jegyzetek 1 Pax in nummis. Collection Le Maistre. Collection renommée et unique de Monnaies et Medailles se rapportant á la Paix. Octobre 1913. Amsterdam. Árverési katalógus, (tovább: Pax in nummis) 2 1648 - Krieg und Frieden in Europa. Ausstellungskatalog I—II. к. Münster - Osnabrück, 1998. (tovább: Ausstkat. ) - A harmincéves háború békekötéseire, a vesztfáliai békerendszerre nézve további irodalmát ld. ugyanitt. 3 Theatrum Europaeum - Háborúk és békerendszerek 1648-1748. A Hadtörténeti Múzeum időszaki kiállítása 1998. október 26-1999. június 30. Rendezte: Cs. Kottra Györgyi, Kreutzer Andrea, Szoleczky Emese, Tóth Orsolya. A kiállításról többek közt Id. HK 1998/4.SZ. 957-960. p. 4 Göhl Ödön: Budapest emlékérmei. I. rész. Buda 1686-iki visszavételének emlékérmei. Bp., 1899. (tovább: Göhl ) id. г. 3. p. 5 Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet, Bp., 1986. (tovább: Galavics ) id. r. 34. p. 6 Bauer, Wolfgang-Dümotz-Sergius Golowin Irmtraud: Lexikon der Symbole. 4. kiad. Wiesbaden, 1983. 73. p. 7 Galavics 31. p. 8 Spielwelten der Kunst. A bécsi Kunsthistorisches Museum időszaki kiállítása 1998. május 21-augusztus 2. Katalógusa: Wien 1998.; továbbá: Haider, Edit-Rózsa, György: Das „Gänsespiel" Josephs I. In: Laurus Austriaco-Hungarica. Literarische Gattungen und Politik in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts. Hrsg. Köpeczi, Béla-Tarnai, Andor. Budapest -Bécs, 1988. 275-300. p. 9 Huszár Lajos-Pap FerencWinkl er Judit: Erdélyi éremművesség a 16-18. században. Bukarest, 1996. (tovább: HPW ) id. г.: HPW 108. p. 10 Galavics 43. p. 11 Galavics 109. p. Georg Hautsch magyar vonatkozású műveiről, a „histoire metallique" szerepéről, műfajáról sokat írt Huszár Lajos - ld. a Galavics-mű jegyzeteit. Hautsch mellett Galavics példaként hozza még a leydeni Jan Schmeltzinget, a nürnbergi Philipp Heinrich Müllert és Lazar Gottlieb Lauffert. 12 HPW 108. p. 13 Gondoljunk csak a Gyulafehérvárról Nagyenyedre átköltöző Bethlen-kollégium éremkollekciójára, vagy a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtárral párhuzamosan gyarapodó pénz- és éremgyüjteményére, de létezett magángyűjteményként éremtára a XVII. században pl. Csepregi Ferenc kolozsvári tanárnak is. A XVIII. századra megszülettek az első rendszerező erdélyi éremkatalógusok is (Köleséri Sámuel, Martin Schmeizel). HPW 6-10. p. - Nem feledkezhetünk el I. Lipót császár és király vagy Savoyai Jenő herceg Európa-szerte híres gyűjteményeiről (Prinz Eugen und das barocke Österreich. Időszaki kiállítás 1986. április 22-október 26. Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums No. 170. Wien, 1986., hiv.r. 135-179. p.; tovább: Prinz Eugen ) , vagy Széchényi Ferenc éremgyüjteményéről sem. 14 Az alaprajzok elterjedése a röplapoknak köszönhető. (G. Etényi Nóra szíves közlése) 15 Göhl 7. p. 16 Huszár Lajos: A régi magyar emlékérmek katalógusa. I. Történeti érmek. 3. 4. Újkor (1705-1740). Bp., 1978. (tovább: Huszár ) id. r. 7. p. 17 Az alábbi rész összeállításánál a következő forrásokat használtam: Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium, Bp., 1988. (tovább: Jankovics ); Szabó György: Mediterrán míto204
