Folia historica 21
I. Tanulmányok - Orgona Angelika: Jan Zygmunt. János Zsigmond lengyelországi udvara
szikár testalkatú volt, és szász módra öltözködött. 13 5 Forgách is kiemeli kapzsiságát. Szerinte ő volt János Zsigmond „esetleg mégis meglevő" erkölcseinek megrontója, a három „világraszóló gazember" egyike, akik uralkodtak rajta. (A másik kettő Bekes Gáspár és Blandrata.) 13 6 Csáky Mihály a lengyel évek alatt döntő befolyáshoz jutott a királynénál. Lig?za mellett ő volt Izabella legfőbb bizalmasa, első titkára, majd kancellárja. Hűséges lengyelországi szolgálataiért Izabella és János Zsigmond adományokkal halmozta őt el. 13 7 De nemcsak az özvegy politikájának irányításában volt szerepe, hanem János Zsigmond nevelésében is. Csáky nem egyedül János Zsigmondra felügyelt. Csáky István mellé adta két fiát, Jánost és Gábort, akik a királyfi tanuló- és játszótársai voltak. 13 8 A bécsi udvar szerette volna elválasztani Csákyt János Zsigmondtól, de nem sikerült: még az udvarban ígért fényes állás sem csábította. 13 9 Ekkortól kezdve haláláig ott volt a királyfi mellett. 14 0 О gondoskodott arról, hogy János Zsigmondban elültesse a tudatot, hogy ő egy száműzött király, akinek vissza kell kapnia az országát. A kortársak Csáky hatásának tulajdonították azt, hogy János Zsigmond megjelenésében, öltözködésében magyarságát hangsúlyozta. Csáky tanította meg a királyfit magyarul írni. 14 1 János Zsigmond és a politika Izabella és Csáky ily módon bevonták a politikába János Zsigmondot. Amellett, hogy megérttették vele, ki ő, és mit várnak tőle, személyét is a propaganda eszközévé igyekeztek tenni. A követek által időről időre idézett nyilatkozataiból kitűnt, alig várja a percet, amikor Erdélybe visszatérhet. A követjelentésekből tudjuk azt is, hogy gyakran jelen volt a kihallgatásokon. 14 2 A lengyel főurak arra figyelmeztették Ferdinánd követeit, hogy ha nyugodtan akar uralkodni Magyarországon, gondoskodjék a szerződés betartásáról, mert a királyfi már most is gyakran zúgolódik sorsa miatt, ami nagyravágyását bizonyítja. Sokat mondogatja, hogy sajnálja elvesztett országát, szemrehányást tesz anyjának, hogy kényszerítő ok nélkül elhagyta Erdélyt, és biztatja, hogy menjenek vissza. Az egyik követet pedig Radzivill alkancellár, majd Bona királyné figyelmeztette, hogy János Zsigmondnak már pelyhedzik a bajusza, és nagyon vágyik vissza szép, virágzó hazájába. 14 3 Ferdinánd főherceg látogatásakor a kis királyfinak egy Izabella által betanított olasz szöveget adtak a szájába, mely szerint „ne aggódjék a király miatta, mert Őfelségének szófogadó, hűséges fia kíván lenni." 14 4 1554 júliusában, amikor a tárgyalások hangvétele egyre erősödött, de eredményt nem hozott, rejtélyes körülmények között merényletet kíséreltek meg János Zsigmond ellen. A merénylet nem állt másból, minthogy egy napon egy gyanúsan viselkedő ember érkezett Varsóba, aki azt állította, hogy Petrovics követe. Amikor Izabella nem bocsájtotta maga elé, több udvamok előtt kijelentette, hogy úgy látszik, a királyné őt kémnek vagy valami merényletre felbérelt embernek tartja. Amikor vallatóra fogták, azt állította, hogy öt Ferdinánd küldte Varsóba, hogy János Zsigmondot megölje, s hogy még három társa van a városban. Ezt követően egy éjjel 1 és 2 óra között belőttek a királyfi ablakán. Maga az apród sem sérült meg, aki az ablakban ült. Az ügy óriási visszhangja miatt Ferdinánd kénytelen volt egy követét elküldeni a kivizsgálás végett, de ifj. Haidenreichet nem engedték a fogoly közelébe. Később, alapos kínzások után tett nyilatkozatát a lengyel király titokban tartotta. 145 A merénylet körülményei és Zsigmond Ágost, illetve Izabella titkolózása valószínűsítik, hogy megrendezett álmerényletről volt szó. Izabella és tanácsadói azt remélték, az ügy visszhangja Ferdinándot végre cselekvésre készteti. 17
