Folia historica 21

I. Tanulmányok - Orgona Angelika: Jan Zygmunt. János Zsigmond lengyelországi udvara

azokat az embereket, akikkel szoros kapcsolatban állt; nézzük meg, mivel töltötte idejét; vizsgáljuk meg, milyen szerepet játszott az ifjú anyja és tanácsadói politikájában! János Zsigmond nevelése Eszmék és célok János Zsigmond nevelésében több szempontot igyekezett érvényesíteni Izabella és tanács­adói köre, mindenekelőtt Csáky Mihály. Elsősorban, mint választott királynak, akinek előbb vagy utóbb - amint környezete hitte - el kell foglalnia trónját, minden uralkodáshoz szük­séges ismeretet és képességet el kellett sajátítania. Ez elsősorban a politikai életben való tájékozódás, bizonyos diplomáciai készség megszerzését jelentette. Hozzátartozott a ka­tolikus hit és erkölcs, a kegyesség, igazságosság magvainak elültetése lelkébe. Elenged­hetetlen volt a minél alaposabb, kiterjedtebb műveltség, a számára nélkülözhetetlen nyelvtudás megszerzése. Ez összefonódott a humanista világnézet érvényesülésével, amely erőteljesen befo­lyásolta a kor nevelésügyét, s rányomta bélyegét János Zsigmond nevelésére is. A klasszikus auktorok olvastatása nemcsak az esztétikai érzék fejlesztésében volt fontos, hanem a példák bő tárházát is nyújtotta arra nézve, milyen életelvek szerint kell az embernek élnie. A huma­nista szellemű oktatók nevelési elvei között szerepelt, hogy a tanítvány megfelelő művészi érzékkel rendelkezzék, tudja évezni az irodalom, a zene, a képzőművészet remekeit. Értsen az ekkor divatos asztrológiához, alkímiához, platonista filozófiához. Kapjon ösztönzést arra, hogy felnőttkorában a tudósok, írók, művészek mecénása lehessen. Ismerje a Bibliát és az ókeresztény írókat, képes legyen magyarázni ezeket. Fontos volt a gyermek testi ügyességének, edzettségének fejlesztése, hogy mind a harcban, mind a vadászatokon helyt tudjon állni. Szeresse a zenét, táncot, élvezze a társasági élet forgatagát. 10 4 Harmadrészt, mint száműzött uralkodónak, meg kellett értenie az ő visszatérése érdekében folytatott udvari politikát, Petrovics Péter erdélyi tevékenységének jelentőségét, azonosulnia kellett anyja céljával. Mindehhez meg kellett ismernie a magyar történelmet éppúgy, mint családja történetét, kisgyerekkorának viszontagságait. E sokféle szempontnak egy ember nem tudott megfelelni. A János Zsigmondra lengyelországi évei alatt leginkább ható eriiberek közül három emelkedik ki: Izabella, Alber­tus Novicampianus és Csáky Mihály. Mindhárman erőteljes, szilárd egyéniségek. Az ő hatásuk alatt formálódott a serdülő ifjú. A háttérben egyre változó színfalak előtt e három ember mindvégig mellette volt ezekben az években. Novicampianus és tanai Albertus Novicampianus (Wojciech Nowopolski) korának kiváló anatómusa, fiziológusa, jeles teológus volt. 1508-ban született Novopoljéban. 10 5 1522-1523-ban immatrikulálták a krakkói egyetemen, s 1539-ben lett a szabad művészetek mestere. 10 6 Ezután az egyetemen tanított fizikát, grammatikát és dialektikát. 10 7 Az univerzitást az uralkodó az 1550-es évek­ben gondoskodásával tüntette ki, anyagilag is támogatta. 10 8 Novicampianus szívesen olva­sott Cicerót és görög szerzőket, melyeket ő népszerűsített az egyetemen. 10 9 Bátyja, Pawel nagy tudású orvos volt, de a müvei sajnos elvesztek. 11 0 Novicampianust János Zsigmond nagybátyja, Zsigmond Ágost lengyel király rendelte 12 éves unokaöccse mellé, amikor Krzepicében meglátogatta őket, 1552. február 27-e és már­cius 4-e között. Megbízatása szerint teológiára kellett oktatnia a királyfit. Ekkor már 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom