Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében

golt sugárral. A napnak arca van, szája nyitva: a lemez ezen a helyen áttört (29. kép). A nyél hátlapján hosszú keskeny formátumú vésett kép (30. kép). Kisváros (Bélabánya?) látképe dombok között. Az előtérbe kerülő első dombon vándorló legény háttal, vállán zsákkal és bottal, a másodikon szembenéző álló bányatiszt farbőrben, jobbjával fokosbaltára támasz­30. Az 1652-es bélabányai díszkalapács nyelének hátlapja kodva. Mellette trapézalakú tárónyílásban igen kicsiny bányászlegény felhajtott szélű süveg­benjobbjában bányaméccsel, bal vállán hosszúvasú bányászkalapáccsal. A tárószáj mögött sziklás táj, majd a dombok mögött ismét egy másik fallal kerített kisváros, tornyán lo­bogóval. A fogantyú felé eső végében pompás kidolgozású virág, talán tulipán(?) egy nagyobb felfelé néző, és egy kisebb lefelé konyult. A fogantyú végén vésett ovális sík le­mezkén, öszvért(?) hajtó alak széles karimájú kalapban, kabátban, de farbőr nélkül. Az ösz­vér hátán tehernyereg van két nagy kosárral, amit érccel vagy faszénnel rakodtak meg (31. kép). A nyél és fej illesztése, ma nagyon is rit­kán látható megoldású, de a korabeli bá­nyászkalapácsoknál nyilván nem volt szo­katlan. A nyél oldalai mentén két kis ékkel rögzített formát mutat, s a kalapácsfej felső részén, ahol vésetekkel jelölték a nyél szögletes felső végződését. Jól láthatóan ábrázolták a nyéllyuk két szélén az ékeket is (27. kép). A nyél és fej illesztése fölé két­oldalt egy-egy aranyozott ezüst, trébelt, át­tört, vésett és poncolt lemezt erősítettek. A domborított lemezek fent egy csavarorsóval és lapjain ívesen kivágott, keresztszerü csavaranyával lettek rögzítve. A csavarorsó fejrésze az előlap lemezének hátoldalába lett forrasztva, így a csavaranya látható csak a hátoldal lapkáján, a lemezek alsó részét pedig hozzáforrasztották a nyélhez. Mint­hogy az előlapon levő lemez takarja a fej feliratainak egy részét, s mindkét lemez fed egy keveset a nyél véseteiből is, egyér­telmű, hogy csak utólagosan kerülhetett a kalapácsra. Az előlap lemeze (32. kép) Bélabánya címerét mutatja, a hátulsó pedig a kétfejű sas mellére helyezett magyar kiscímert (33. kép). A sas baloldali (heraldi­kailag) szárnya letört, így látni engedi az egyik kis nyélrögzítő éket. 129 31. Az 1652-es bélabányai díszkalapács fogantyúját lezáró korong

Next

/
Oldalképek
Tartalom