Folia historica 21
I. Tanulmányok - Orgona Angelika: Jan Zygmunt. János Zsigmond lengyelországi udvara
Lengyelországban A vándorlás Izabelláék tartózkodási helyét mindvégig befolyásolták az erdélyi események. A gyakori lakhelyváltás nemegyszer Ferdinánd biztosainak megtévesztését is szolgálta. Melyek voltak a lengyelországi évek legfontosabb állomásai? A rövid oppelni tarózkodás után Izabella és fia Piotrkówba érkeztek, ahol Zsigmond Ágost látta őket vendégül, és gondoskodott arról, hogy rokonai semmiben se szenvedjenek hiányt. 7' Majd Varsóba látogattak, ahol János Zsigmond nagyanyja, Bona királyné fogadta őket. 1552 júniusában Izabella engedélyt kapott fivérétől, hogy fiával Sanokba költözzön, tárgyaival és vagyonával együtt, s a kapitányság összes jövedelmét is megkapta. A várnagy Zborowski Péter volt, 7 2 majd 1553 végétől Lubomirski Szaniszló. 7 3 1 5 5 6-ban, amikor Bona elhagyta Lengyelországot, Sanokhoz újabb birtokok járultak: Wielun, Kadonyk és Sambor, melyeket lengyelországi tarózkodása idejére kapott a királyné. 7 4 A Sanokba költözködés azonban elmaradt. Helyette 1552 telén a varsói pestis elől Krzepicébe indultak. A Petrovics szervezte mozgalom hírére lassan a határ felé húzódtak. Ezért tette át lakásukat Izabella Bona váraiból Piotrkówba. A mozgalom sikertelenségét hallva egy időre újra Varsóba költöztek. A János Zsigmond elleni állítólagos merénylet után visszatértek Piotrkówba. Közben többször felmerült, hogy a határhoz közeli Sanokba tegyék át lakásukat Zsigmond Ágost vendégei. A Ferdinánddal szembeni sakkhúzások egyike volt ez. Amikor 1555 februárjában végre valóban Sanokba költöztek, már eldőlt: vissza fognak térni Erdélybe. Innen az év augusztusában egy újabb pestis űzte el őket, melybe János Zsigmond egyik szolgája is belehalt. Ezért október végéig Lieszkoban tartózkodtak. Ezután egyre gyorsabban változtatták lakhelyüket: Sanok, majd a három éve nem látott oppelni kastély, végül Varsó a költözködés állomása, s mindez alig két hónap alatt. A lengyelországi évek utolsó állomása a Vereckei-hágóhoz közeli Ilyvó (Lemberg) volt. 7 5 A lengyel udvar Lengyelországban tehát új otthonra lelt Izabella és János Zsigmond. Izabellának ez volt a hazája, az ő igazi közege. Természetesen elsősorban lengyelek vették körül. Verancsics még az erdélyi években írta Blandratának, aki vissza akart térni Olaszországba, a maradásra igyekezvén rábírni, hogy Izabellánál a külföldiek egy kis szorgalommal vagyonhoz és tisztségekhez juthatnak. 7 6 Izabella udvarában valóban sok lengyel emelkedett föl. Karrierjüket aztán, királynéjukat követve, Erdélyben folytatták, majd Izabella halála után János Zsigmondot szolgálták. Egész epigrammacsokrot készített róluk az ugyancsak lengyel Gruszczynski. 7 7 Másik fontos forrásunk a lengyel udvarról egy szintén későbbi mű: Gianandrea Gromo emlékirata. 7 8 Gromo a pápai diplomácia informátora volt, akit maga János Zsigmond hívott meg Erdélybe 1564-ben, hogy testörkapitánya legyen. Miután - rövidebb megszakításokkal - két évig tartózkodott a gyulafehérvári udvarban, megírta Compendio-ját, melyet I. Cosimo Medici firenzei és sienai hercegnek, toscanai nagyhercegnek ajánlott. Az írás azzal a céllal készült, hogy Gromo a Medici-házból szerezzen feleséget János Zsigmondnak. A mű részletesen elemzi az erdélyi viszonyokat, így gondosan jellemzi az uralkodó udvarának tagjait is. 7 9 A lengyel udvaroncok közül leginkább Stanislaw Ligqza és Stanislaw Niezowski lehettek hatással János Zsigmondra. Gromo szerint Niezowski udvarias, adakozó természetű ember volt, és - ami Gromo szempontjából érdekes - nagyon szerette az olaszokat. Később meghitt 12
