Folia historica 21

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. története II. rész (1938-1948)

51 A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. Szerk.: Gáspár Ferenc és Halasi László. Budapest 1975. 49-51. p. 52 BFL XI. 138. d. Titkárság. 10. d. A GYOSZ 146. sz. körlevele, 1945. október 30. 53 BFL XI. 138. b. Igazgatóság. Igazgatósági ülés jegyzőkönyve, 1947. július 18. 54 A mérleg megjelent a Magyar Közlöny 1947. 165. számában, 1947. július 23-án. - A nyitómérlegben szereplő összegeket az 1939. évi pengőérték háromszorosával számolták. A „forgó vagyon" adósok tételében a forint adósokat valóságos tartozásuk alapján számolták, a pengőben adósokat 1 ft.-nak vették. A részvények névértékét a Kamara 20.460/947. sz. határozata szerint 15,- ft/db. névértékben kellett volna számolniok, de a későbbi mérlegekben (1947. és 1948.) is 50 ft.-tal számolták el. 55 Ránki György: Magyarország gazdasága az első 3 éves terv időszakában (1947-1949). Budapest, 1963. 32. p. 56 Pető /.-Szakács S.: A hazai gazdaság négy évtizedének... i. m. 84-89. p. 57 BFL XI. 138. d. Titkárság. 7.d. IKART körlevél, 1947. szeptember 3. 58 BFL XI. 138. d. Titkárság. 9.d. A magyarországi öntödék helyzetképe 1947. május havában. 59 Csergő János (1921-1980): 1940-től az Oetl munkása, vasesztergályos, 1945-től az üzemi bizottság elnöke, 1948-ban munkásigazgató, 1954-1963 között kohó- és gépipari miniszter, majd 1977-ig a Ganz-MAVAG vezérigazgatója. 60 BFL XI. 138. d. Titkárság. 9. d. Jelentés az Iparügyi Minisztériumnak, 1947. december 2. 61 BFL XI. 138. d. Titkárság. 9. d. Jelentés az első tervév eredményeiről, 1947. augusztusnovember. 62 BFL XI. 138. d. Titkárság. 4.d. Gyáripari statisztikai jelentés, 1947. és Mérleg, 1947. 63 Berend T. Iván-Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Budapest 1972. 233. p. 64 BFL XI. 138. d. Titkárság. 4. d. Gyáripari statisztikai jelentés, 1948. - A részletekre 1984-ben Rauch Iván ny. gyárigazgató - akkoriban gyári munkás, szakszervezeti tisztségviselő — emlékezett vissza. Die Geschichte der Antal Oetl Eisengiesserei und Maschinenfabrik AG. (Teil II 1938-1948) Resume Es geht in der Artikel um ein solchen Jahrzehnt der Oetl-Gesellschaft, wann sich die das Leben und dieTätigkeit der Firma bestimmenden Ereignisse schneller folgten, als je zuvor. Im ersten teil zeichnet sich die Wirtschaftspolitik in der zweiten Weltkrieg durch ein Unternehmen des Landes. Ähnlich den heimischen Unternehmen in der Maschienenindustrie produzierte die Oetl Firma auch Kriegesausrüstungen. Einigermassen arbeiten sie unmittelbar auch an Kriegsbestellungen, aber meist produzierte sie Ausstattungsgegenstände für die Staatseisenbahn, die schweren Kriegslastung trug. Wegen dem ständig wachsendem Produktionsanspruch investizierten sie für den Produktionssteigerung und auch um andere Produkte herstellen zu können. Dank auch dieser Investition könnte sich das Produktionsniveau das Niveau von der grossen Weltkrise erst annähern, später überholen. Die traditionelle Produkte, am meisten Gusswaren und Öfen wurden zurückgedrängt und es wurde die Rolle der Produktion für die Kriegesindustrie immer wichtiger. 115