Folia historica 21
I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. története II. rész (1938-1948)
szeptemberre 123 darabra nőtt, ebből faipari volt 11, vasipari 67 és öntödei gép 45 darab. A háborús cselekmények alatt elpusztult és utána a megszálló hadsereg részéről ellenszolgáltatás nélkül elszállított, ill. alkatrészhiány miatt működésképtelen villanymotor-park az 1943. évinek a fele volt, összes teljesítőképessége pedig a töredéke, mindössze kb. 280 lóerő az akkori 893-mal szemben. Működőképes volt viszont a gyár 2 darab Cornwall típusú kazánja és a 80 LE-s dízelmotor is. Alapvető termelési problémát jelentett azonban, hogy minden erőfeszítés ellenére sem jutott a gyár elegendő elektromos energiához, s a segédanyagokból, az öntödei olvasztó-kokszból is mindössze a szükséges mennyiségek töredékére számíthattak. 3 4 Az említett vegyes szak- és segédmunkás-hiány mellett 1945 szeptemberében már több mint 300 munkás (11%-uk nőmunkás), decemberben pedig már 410—420 fo (18%-ban nő) dolgozott a vállalatnál. A tisztviselők száma decemberben meghaladta a 40 főt, számukat a vállalatvezetés nem is igen szándékozta növelni, ekkor még ragaszkodva a foglalkoztatottak hagyományok szerint kedvezőnek tartott „1:10" tisztviselő/munkás arányához. A második világháború befejezését követően 1945. augusztus 10-én ült össze először az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. igazgatósága, hogy a kialakult új helyzetben továbbra is érvényesítse jogait és a vállalat működésében igyekezzen a lehetőségek szerint a folyamatosságot visszaállítani. 3 5 Az igazgatósági ülésen - amelyen már az üzemi bizottság is képviseltette magát - ismét igazgatósági tagnak ismerték el a korábbi diszkriminatív rendeletek végrehajtása következtében a testületből eltávolított - ám mindvégig a vállalatot ténylegesen irányító - Wilcsek Jenőt, valamint Bíró Leót. Az alapszabályból következően új cégvezetőket neveztek ki a vállalathoz, de ettől kezdve az igazgatóság közel két évig magára - pontosabban a meglévő vezetésre - hagyta a vállalatot, a korábbiakhoz képest alaposan megváltozó körülmények között nem tudva már teljesen szuverén módon irányítani annak termelési- és üzletmenetét. b) Jóvátételi szállítások, berendezkedés a generátorgyártásra A második világháború végén megkötött fegyverszüneti egyezmény 11. és 12. pontja arra kötelezte Magyarországot, hogy az általa a háború során megszállt területeken okozott háborús károk egy részét megtérítse. Hat év alatt, elsősorban ipari árukból és mezőgazdasági termékekből álló szállításokban lerovandó 300 millió dollár jóvátételből a Szovjetuniót 200, Jugoszláviát 70 és Csehszlovákiát 30 millió illette meg. 3 6 A jóvátételi gyártás elindításának érdekében a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. május 8-ával az addig igénybevett és katonai parancsnokság alá helyezett gyárak feletti rendelkezést megszüntette és visszaadta a magyar kormánynak. így került sor az Oetl-gyárra is esetében már május 5-én - azokkal a vas-, gép- és fémipari cikkeket gyártó vállalatokkal együtt, amelyeket az ipari miniszter a jóvátételi gyártásra kijelölt. A jóvátétel a leromlott gazdaságú országnak jelentős próbatételt jelentett, de ezernyi problémája mellett nagyban hozzájárult a termelés gyorsabb elindításához, a meglévő erők koncentrálásához. Ugyanakkor a jóvátételi termelés legnagyobb terheit viselő a vas- és gépipar termelőkapacitásának időnként közel a háromnegyedét igénybe vette, ami azt jelentette, hogy egyes jelentősebb vállalatok ekkoriban szinte csak a jóvátétel számára termeltek. 3 7 A jóvátételi szállításokból az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. is jelentős mértékben kivette a részét, elsősorban gázgenerátorok és fürészgépek gyártásával. 1945. június 22-én rendelte meg az első 12 darab Koller-rendszerü gázgenerátort a szovjet jóvátétel részére az azt bonyolító Iparmüvek Képviselete Allamérdekü Rt. (IKART). Valószínű, hogy az Oetl-ön kívül az országban más vállalat részére nem tudták fővállalkozásba adni a gázgenerátor101
