Folia historica 20
II. Közlemények - új szerzemények - Molnár András: Deák Ferenc levelei Dőry Franciskához 1856-1869
Molnár András Deák Ferenc levelei Dőry Franciskához (1856-1869) Eötvös károly említi Deák Ferencről írott könnyed stílusú, ugyanakkor adatgazdag munkájában, hogy a „haza bölcse" a „fiatal leányok közül talán senkit sem szeretett jobban, mint Dőry Fannit, Dőry Imre leányát, Oszterhueber László feleségét. Sok és szép levelet írt hozzá, nagy kár volna, ha egyetlen egy is hiányoznék a levelekből".' A „sok és szép" levél közül azonban mindeddig csupán egyet tettek közzé (igaz ugyan, hogy ezt több alkalommal is). Deák éppen híres, 1861. évi feliratát készítette, amikor tanácsért fordult hozzá keresztlánya, Dőry Franciska, vagy ahogy Deák hívta: Fanni. Egy négygyermekes özvegyember, Oszterhueber László kérte meg a kezét, és Fanni a döntéshez kikérte keresztapja véleményét is. Deák 1861. április 20-án reggel 6 órakor írta ezt a borús hangulatú, filozofikus mélységű levelet Fanninak. Válaszának lényege ez volt: „ha szeretheted, ne útasítsd vissza"! 2 Kiadatlanok - és a Deák Ferencről szóló irodalomban is teljességgel ismeretlenek - tehát azok a levelek, amelyeket Deák 1856 és 1869 között írt Dőry Franciskához. Tíz ilyen rövidebb levelet őriz a Göcseji Múzeum, kettőt pedig a Zala Megyei Levéltár. A múzeum leltárkönyve szerint a levelek Háry Kálmán pusztaedericsi földbirtokos ajándékaképpen kerültek a „Göcseji Gyüjtemény"-be, onnan a Göcseji Múzeumba. 3 Az ajándékozó Dőry Fanni unokája volt. Tudjuk, hogy a család Pusztaedericsen élt, és Fanni Franciska nevű lányát Háry István vette el feleségül. 4 A jelenleg a Zala Megyei Levéltárban őrzött, Dőry Fanninak 1860. január 23-án írott levelet eredetileg (1950. november l-jén) ugyancsak a zalaegerszegi múzeum részére ajándékozta özvegy Lulich Albinné, akkor bödei (egyébként pedig zalaegerszegi) tanítónő. A levelet azonban 1971-ben Dr. Szentmihályi Imre, a Göcseji Múzeum akkori vezetője átadta a Zala Megyei Levéltárnak. 5 A másik, 1859. október 11-én kelt levél 1993 őszén, vásárlás útján került a levéltár birtokába. A bánokszentgyörgyi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve szerint Dőry Franciska Sára Cecília 1830. január 15-én született Kerettyén, Dőry Imre és Vida Terézia hatodik gyermekeként. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a keresztszülők Deák Ferenc táblabíró, és nővére, Nemeskéri Kiss József özvegye, Deák Jozefa voltak/' Deák látványos politikai karrierje akkor még nem vette kezdetét, a 27 éves fiatalember 1830-ban „csupán" Zala megye tiszteletbeli tiszti alügyésze és táblabírája volt. Keresztapaságát tehát nem anynyira tekintélye, mint a családhoz fűződő baráti kapcsolata indokolhatta. Nővére Tolna megyébe (Paksra) ment férjhez, a Dőry család viszont éppen onnan költözött át Zalába; közöttük még Tolnában kialakulhatott a baráti kapcsolat. A 19. századra ugyancsak terebélyessé váló Dőry család még a török kiűzése után telepedett át Sopron megyéből Tolnába. (Jobaházi nemesi előnevük is Sopron megyéből származott.) Dőry Franciska családjának őse a Tolna megyei Zombán 1817. május 16-án elhunyt Dőry Mihály volt. Dőry Mihály második feleségétől, a zalai származású Gyömörey Annától született 1803-ban (abban az évben, amikor Deák Ferenc) Dőry Imre, Franciska apja. 7 Dőry Imre anyagi helyzete és családi élete eléggé szerencsétlenül alakult. Amikor az anyja 1821-ben megvásárolta a mintegy 2000 holdas bucsai és szenttamási (a mai Kisbucsa, és a hozzá tartozó Szenttamás) zalai birtokukat, több tízezer forintnyi adósságot vett a nyakába. A tolnai birtokot bérbe adták, ráadásul a gazdasági felszerelést eladták a bérlőnek. A számítása azonban nem vált be, mert az újonnan szerzett birtokok jövedelme - a pénz szűkülése és a terményárak esése miatt - nem fedezte az adósság visszafizetésének terheit. 131
