Folia historica 20
I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl cég története I. rész
Magyar Nemzeti Szövetség, a Postai Alkalmazottak Egyesülete, a Mensa Egyesület, a Magyar Színészek Egyesülete, az Izraelita Egyesület, a Horthy-akció, az evangélikus egyház és az Auguszta-telep, de adományokkal segítette a cég egy kórház, a tengerész-emlék, a leventék telepének építkezéseit, a vállalatnak a kerületben népszerű sportegyesületét, az „Ötli"-t. A társaság az alapszabály rendelkezéseit értelmezve a válság anyagilag veszteséges esztendeiben nem fizetett részvényei tulajdonosainak osztalékot. Az 1928-as alaptőkeemelés óta a részvénytőke 450 ezer pengő volt, 10 pengős részvényekben. A cég korábban már ismertetett tulajdonosi köre alig változott az évek során, akkor is csak családi okok, a familiáris hierarchia, ill. a banki függés helyzetének változásai következtében. A rendes közgyűléseken általában 14-22 részvényes jelent meg mintegy 32-34 ezer részvény tulajdonosaként vagy képviseletében. Az 1930-as évek derekáig a legnagyobb részvényesek - Oetl Aladár, br. Ullmann György, Oetl-Pálffy Dénes, Bíró Leó, dr. Perényi István - rendelkeztek a részvények mintegy 60%-ával. Mind a részvények tulajdonlásában, mind pedig a vállalat igazgatási hierarchiájában jelentős változás következett be a részvénytársaságot alapító Oetl Aladár 1937. december 28-án történt elhalálozásával. Az ezt követő első rendes közgyűlésre - a „Hermes"-banknál - letétbe helyezett 33 900 darab részvényből (az összes részvény 75,3%-a) a szűkebb család - Oetl Aladámé és gyermekei: dr. Oetl-Pálffy Dénes és Oetl-Pálffy Erzsébet br. Ullmann Györgyné - birtokolt 29 930 darabos, a részvénytársaságban abszolút többséget biztosító 66%-nyi részvénycsomagot. 5 6 A közgyűlés dr. Oetl-Pálffy Dénest választotta meg a részvénytársaság elnökének, 5 7 az új igazgatóságba pedig a következő tagokat: br. Ullmann György, dr. Perényi István, dr. Wilcsek Jenő, Bíró Leó, özv. Oetl Aladámé Gutzjahr Róza és Darányi György. A vállalat tulajdonában a nagybankok közvetlenül nem voltak továbbra sem érdekeltek, de a céget a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozónak tekintették, annál is inkább, mivel annak ügyvezető igazgatója (Ullmann György) az Oetl-cég egyik legnagyobb részvényese volt. Továbbra is a bank egyik érdekeltsége, a „Hermes" váltóüzlet bonyolította a vállalat pénzügyeit, nem különben a válság alatti pénzügyi manővereit. Jegyzetek 1 Sudár Kornélia-. Az Oetl-gyár története 1918-ig. Kézirat. 2 Bencze Géza: Tisztviselők és munkások egy budapesti nagyüzemben az 1920 és 1944 közötti időszakban. In: Folia Historica 18 (1993) 145-160. p. 3 Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929. Budapest 1966. 28. p. 4 Budapest Főváros Levéltára, XI. 138. Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár iratai (továbbiakban: BFL) XI. h. Pénzügyi és könyvelési osztály 6. d. 5 BFL, XI. d. Titkárság. 4. d. 6 A korona 1914 és 1924 között tartó értékromlása szinte csak ebben a félévben állt meg, így nem tekinthető kizárólagosnak, hogy csupán finanszírozási gondok megoldására szolgált volna a nagyarányú tőkeemelés (bár ennek ellene mondanak a cég nagyrészvényeseinek közvetlen banki érdekeltségei). Vö.: Berend T. Iván-Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Budapest 1972. 121-122. p. 7 BLF, XI. 138/A. Titkárság. Közgyűlési iratok. Az 1923. május 17-i rendes közgyűlés iratai és jegyzőkönyve. 8 Berend T. I-Ránki Gy. i. m. (1966) 121-123. p. 9 BFL, XI. 138.b. Igazgatósági jelentések az 1921., 1922. és 1923. üzletévről. 92
